Műveletek

Egy a valóságot pontosan modellező termelésirányítási rendszerben sokféle műveletre szükség van. Az hogy a tényleges gyártás milyen művelet használ, azt meghatározza az alkalmazott gép, a munkadarab és a feladat. Azonban kérdés, hogy ezt milyen pontosan akarjuk követni az elszámolásban, mennyire akarunk optimalizálni és mennyire kell egyszerűsíteni a rendszer kezelését.
több ERP rendszer egyetlen műveletet használ éspedig azt, amit most arányos műveletnek nevezünk. Ezek a rendszerek pontatlanok, bár működőképesek, csak egyes helyzeteteket kézzel kell vezérelni, ami hibalehetőséget jelent.
A jobb rendszerek használnak batch műveletet. Ez egy átlagos pontossághoz már elegendő.
És csak kevés rendszer használja a többi műveletet. Több iparágban viszont nem lehet nélkülözni ezeket sem (tipikusan könnyűiparban).

Ez a leírás a “Termelésirányítási tanulmányrendszer” művelet kezelését mutatja be.  Ennek feladata, hogy ERP független módon előkészítse a digitális termelésirányításra való átállást, lehetőséget teremtsen a meglévő rendszer felmérésére és dokumentálására, valamit az előszervezési munkák elvégzésére.
Nagy előnye, hogy segítségével teljes mélységeb elemezhetjük a meglévő gyártást.

 

Arányos művelet
Arányos műveletről akkor beszélünk, ha a gyártási megrendelésnek megfelelő számú műveletet kell végezni és ennek megfelelő számú munkadarab készül. A műveletek összes ideje pedig az azonos nagyságú művelet idejének az összege.
Ez a legtipikusabb művelet, minden termelésirányítási rendszer tartalmazza.

Ráállási idő és leállási idő
Ahhoz, hogy egy arányos művelet elinduljon, szinte mindig szükséges olyan előkészítő tevékenységeket végezni, amit csak egyszer a művelet elindításakor végzünk el. Ekkor teremtődik meg a művelet elvégzésének a feltétele. Ilyen lehet pl. hogy el kell menni a rajokért, a szerszámokért, le kell tisztínani a munkahelyet, balesetvédelmi feladatokat kell ellátni, stb. Ezek a műveletek tehát nem része az arányos tevékenységnek, de az elvégzés feltétele. Ugyanilyen tevékenysége jellennek meg a műveletek elvégzése után is. Pl. le kell tisztítani a munkahelyet, elkell pakolni az eszközöket, stb. Erre szokás külön időt adni, hogy ne mossuk bele a normaidőbe.
A ráállási és leállási műveleteket tipikusan az arányos műveleteket végző munkatárs végzi. Ha a ráállási és leállási műveletek összemérhető időtartamú a teljes művelet idejével, akkor önálló műveletbe kell realizálni.

Ez lehet azonban más is, ha pl. a gyártási egységek között is szükség van egy ráállási szakaszra.

Batch művelet
Ha művelet sorozat előtt egy olyan műveletet kell elvégezni, amely a műveletvégzés elkezdéséhez nélkülözhetetlen, de csak egyszer kell elvégezni, akkor ez a művelet nem a munkadarabhoz tartozik, hanem a műveletvégzés egészéhez. A műveletek egymásutániságát a darabgyártás esetén batchnek nevezzük, ezért az ehhez tartozó műveletnet batch műveletnek mondjuk. Ilyen művelet pl. a gépbeállítás, ha az időszükséglete összemérhető vagy nagyobb, mint a műveleti idök összege, vagy ha egy gép működtetéséhez két vagy több munkatárs szükséges, de a művelet elindításához szükséges beállításokat egy munkatárs végzi, stb. Batch műveletet használunk akkor is, ha a ráállási művet idejét mérni es ellenőrizni akarjuk.

Csomagműveletek
Az arányos műveleteknél semmilyen feltételt nem írtunk elő a gyártandó mennyiségre. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a gyártási megrendelést szakaszolnunk kell. Ekkor a műveleteket előírt nagyságú csomagokba fogjuk össze. Általános az is, hogy a csomagokat önálló azonosítóval (batch számokkal) meg is jelöljük.

Zárt csomagműveletek
Bizonyos műveletek esetén előírhatjuk, hogy a csomagok mérete mindig ugyanannyi legyen. Ezt zárt csomagműveletnek fogjuk nevezni. Ilyen az a helyzet, amikor az optimális gyártás megköveteli az optimális sorozatnagyságot.

Nyílt csomagműveletek
Nyílt csomagművelet esetén az utolsó batch esetén engedélyezzük, hogy ne kelljen a teljes batch mennyiséget legyártani. Ez az az eset, amikor gyártóeszköz mindig azonos mennyiségű gyártmány anyagát tárolja magában, de az utolsó batch esetén nem kell teljesen feltölteni. Az optimális gyártási sorozatot akkor szokás megszakítani, ha a gyártmány költsége magas ezért nagy lenne a befejezetlen termelés értéke. Ilyenkor kisebb a veszteség, ha az optimális sorozatnagyságról mondunk le.

Csomagarányos műveletek
A szétbomló gyártás esetén a munkadarabok száma és a műveletek száma eltér. Egy vas, papír, stb. tábla szétdarabolás esetén egyetlen vágással több munkadarab jön létre. Ráadásul vághatunk egyszerre több táblát is. A táblák számát adja az egyik csomagméret, a munkadarabok számát a másik csomagméret. A vágási elrendezést terítékrajzok szabályozzák. A termelésvezérlés szempontjából elegendő a munkadarabok számával dolgozni (a táblák mennyiségét meghatározza a teríték).

Zárt csomagarányos művelet
Zárt csomagarányos műveletnél, minden csomaghoz egyetlen művelet tartozik, és mindig legyártjuk az előírt teljes mennyiséget. Ez viszont azt jelenti, hogy nem lehet bármekkora mennyiséget betenni a gyártási előírásba, azaz a művelet meghatározza a gyártási mennyiséget. Ezért van az, hogy előírunk egy rendelt mennyiséget, adunk hozzá egy technológiai rátartást, akkor a legyártandó mennyiség eltérhet a kettő összegétől. Ilyenkor a termelésirányítási rendszer számolja, ki, hogy mennyit kell megrendelni. Csomagarányos műveleteket találunk olyan gépek esetén, ahol a megmunkálandó anyag valamilyen tárolóeszközben van. Ilyenkor ha akarunk sem tudunk több anyagot betenni a gépbe.

Nyílt csomagarányos művelet
Nyílt csomagarányos műveletnél a gyártási szempontok alapján nem bíráljuk felül a gyártandó mennyiséget.

Terítékcsomag arányos műveletek
A terítékarányos műveletek kifejezetten táblákat (vagy egyéb gyártási egységeket) dolgozunk fel. Ilyenkor tipikus az az előírás, hogy bár a táblák száma eltérhet az előírt csomag nagyságtól, de a táblákat mindig fel kell vágni és nem képezhetünk töredék táblákat. Ez is egy csomagarányos művelet, de a rendelt mennyiség és a rátartás értékéből más eljárással kell kiszámolni a gyártandó mennyiséget.

Zárt terítékcsomag arányos műveletek
Ilyenkor az optimális munkadarabszám keletkezik és a táblákat maradéktalanul felvágtuk.

Nyílt terítékcsomag arányos műveletek
Ilyenkor eltérhetünk a munkadarab csomag nagyságától, de csak úgy, hogy a táblákat maradéktalanul felvágtuk.

Gyártásszervezés
A csomagarányos és terítékcsomag arányos műveletek alkalmazása általában elkerülhetők egy megfelelő gyártásszervezéssel. A bomló munkadarab lehet homogén, inhomogén és dinamikus. Az inhomogén esetben egy terítéken többféle termék van, a dinamikus estben pedig változik a teríték összetétele. A dinamikus terítékkel rendelkező gyártásnál mindig raktárra történő gyártást alkalmazunk és a raktárról kivételezett alkatrést, vagy fődarabot építjük be a termékbe. A homogén és inhomogén terítékek esetén alkalmazható a bomló művelet, de történhet ez is raktározott elem beépülésével. Ehhez az kell, hogy a készletek költségei alacsonyak legyenek. Ha bomló elemet raktárra gyártunk, akkor szétvágásra kerülő egységet (rudak, végek, tekercsek, terítékek) számát írjuk el és a keletkezett mennyiséget a raktári bevételezésnél számláljuk meg. Ezzel elkerültük a bontó művelet használatát. A dinamikus és az inhomogén esetben viszont kézi programozással gyakorlatilag nem lehet optimalizálni a gyártás.
Ha használunk bontó műveletet, a művelet kimenetének cikkszámmal rendelkező fázisterméknek kell lenni, mert nem biztosítható, hogy a rendelés szükséglete megegyezik a gyártási megrendelésben szereplő mennyiséggel, ezért a különbözetet készletre kell venni.

A bontó műveletek nagyon elbonyolítják a termelésirányítási rendszert ezért csak kevés rendelkezik ezzel a képességgel.

 

A műveletek kezelése

 

A műveleteket egy önálló törzsadat kezeli.

Itt adjuk meg a szokásos adatokon kívül a ráállási és leállási időket, az alapértelmezett csomagméretet, munkatársat és gépcsoportot/gépet és a rezsiórabért.

Újszerű (szabadalmazás alatt van) a műveletek esemény rendszere. A termelésirányítási rendszerek a műveletek egymást követő sorát tárolja. Emellett dolgozunk gyártási szálakkal, amikor az egymástól független műveletcsoportokat egymás mellett végezzük el, amivel az átfutási időt csökkentjük. Megtehetjük azt is, hogy egy művelet elkezdésével nem várjuk meg az előző művelet befejezését, hanem már egy adott mennyiség elkészülte után elvégezzük.
Ezek az átfutáscsökkentő megoldások.
De van olyan eset, amikor magából a modulból kell kilépni és kapcsolatot teremteni egy másik modullal vagy a környezettel.

Itt írhatjuk elő, hogy a művelet megkezdésekor jelenjen meg pl. az elszámolóterminálon egy rajz vagy egy leírás, küldjön egy levelet, végezzen el segédműveleteket, jelenjen meg egy képernyőkép, induljon el egy program, töltse föl a vezérlőprogramot a gépre, tehet egy naplóbejegyzést, kérhet minőségellenőrzést, megrendelhet egy logisztikai műveletet, stb. Valójában tetszőleges feladat elindítható. Ezek az események nem részei az alaprendszernek, hanem minden telepítéshez egyedileg kell kifejleszteni vagy testre-szabni.
Az eljárással a program flexibilitása egy nagyságrenddel növelhető.

___________________________________________________________________________
Kupán Károly (@2017-2020); v1.01;                          06-20 264-75-14;                     Kupan.Karoly@BI-Control.hu