A gyár

Ha megkérünk egy munkatársat, hogy mutassa be nekünk azt az üzemet, ahol már sok éve dolgozik, rá kell jönnünk, hogy a legtöbbjük nagyon felületesen ismeri. Az ERP cseréjénél ezt a felületes ismeretet adja tovább az általában valamilyen szoftveres végzettségű bevezetőknek, akik – miután sem idejük, sem képzettségük nincs a gyárak felméréséhez és átszervezéséhez – ez alapján illesztik a saját rendszerüket a megrendelő gyártásához.
A leírás célja, hogy az üzemben dolgozók felismerjék és megértsék milyen megoldásokkal dolgoznak és miért. Ugyancsak ajánlom a rendszertervezőknek és a szoftvermérnököknek, hogy tanulmányozhassák hogyan is működnek az üzemek.
Igen ajánlatos lenne minden ERP csere esetén első lépésben megcsinálni a termelés felmérését és újraszervezését ezt követően elkészíteni egy ilyen anyagot és ezt átadni az ERP beszállításra pályázóknak. A pályázóknak pedig azt kell bemutatni, hogy mit, hogyan fognak megoldani.
Egy jó helyen arra nagyon alkalmas, hogy egy-egy új munkatársnak bemutassuk, hogyan is működünk.

Mint láttuk sokféle gyártási modell létezik, de a KKV szektorban elsősorban műhelyrendszerű és csoportos gyártással találkozunk, bár esetemként másokat is találhatunk.

Daisy Chan rendszerben működő mintaüzem

A bemutatott üzem a csoportos gyártási rendszerek közé tartozik, ahol a termék előállításához szükséges technológiai műveleteket egy területre vonják össze.
A KKV szektor általában csoportos gyártási rendszerben működik. Ilyen megoldást a teljes KKV tartományban és sokféle iparágban is találhatunk.

A székeket gyártó – kézműves – mintarendszerünkben két üzemcsarnok van, de munka folyik az udvaron is. A csarnoktól elválasztva, de a telephelyen belül vannak a raktárak. A csarnokokban szálrendszerű és alkatrészgyártás is folyik.

2. csarnok

1. csarnok

Munkahelyek

A fehér körökkel jelölt munkahelyek egy azonosítóval vannak megjelölve (most egy betű).  Minden munkahelyhez tartozik egy elszámolóterminál, amelyen megkapjuk a feladatot, elszámoljuk az időfelhasználást és a legyártott mennyiséget.
Csak a vezényléskor kijelölt terminálom lehet bejelentkezni.
A munkahelyhez tartozhat szekcióval és tárhelyazonosítóval megadott és fizikailag is körülrajzolt tárolóhely, ahol az anyagokat és alkatrészeket tároljuk. Ezek valamelyik raktárnak a szekciói bár miután egy tárolóterület több raktár anyagát is tárolhatja ezért általában önálló (üzemi) raktárnak tekintjük. Közvetlen feltöltés esetén feltöltése raktárközi mozgással történik. Akár vonalkódjuk is lehet.
Tartozhat hozzá input és/vagy output gyártási sor, ahol a munkadarabokat tároljuk. Ezek a tárolóhelyek körül vannak rajzolva és a gyártási soroknak is van szekció és tárhely azonosítója. A gyártási sorok L3 típusú tárolók, azaz a bevételezést és a kivételezést is műveletek automatikusan végzik így könyvelés nem tartozik hozzá.
Minden munkahelyen keletkezhet selejt, amit selejttárolóban tárolunk.
(Az ábrán az eltérő megoldások elemzéséhez használt „Termelésirányítási Tanulmányrendszer” bemutató adati találhatók.)

 1. csarnok

• „A” egység. Ezen a ragasztó ikermunkahelyen két munkatárs, két egymáshoz időhatáron belül kapcsolódó összeszerelő műveletet végez. A munkahelyen egy két fős előírt csoport dolgozik. A keletkezett selejt a selejt-javító munkahelyre kerül, a munka nem áll le a selejt miatt. Ez egy indító művelet (fő szál) ezért a gyártási sor üres logisztikai eszközöket tartalmaz. A munkahelyhez tartozik egy L4-es tároló is, ahol a ragasztóanyagot tároljuk. Addig míg az az L2-es tárolókban az anyag megszámolható, az ugyanilyen adottságú L4-es „rezsi jellegű” tárolóban tárolt anyag nem mérhető, ezért készletszint alapján feltöltő járat nem indítható rá.

• „B” egység. Szabászaton bomló műveletet folyik melyet egy L2-es munkahelyi tároló szolgál ki. A művelet során célalkatrész, társtermék, késztermék, hulladék, maradék és selejt is keletkezhet. A céltermék a „C” gyártási sorba kerül, a többi a tételesen szétválasztott és azonosított tárolókba kerül. Ez is indító művelet ezért a gyártási sor üres logisztikai eszközöket tartalmaz.

• „C” egység. A ragasztó ikermunkahelyen két munkatárs, két egymáshoz időhatáron belül kapcsolódó összeszerelő műveletet végez. A munkadarab a „C” gyártási sorból érkezik és a „D” gyártási sorba kerül. A keletkezett selejt a selejt tárolóba kerül. A művelethez elkezdéséhez a két korábbi művelet munkadararabjainak készlete szükséges, egyébként a művelet tiltásra kerül.
  A művelet az „A” és „B” szálból álló kompozit szál.

• „D” egység. Ez egy négy egységes, egy-egy gépet tartalmazó homogén munkahelycsoport. A munkadarabok a „D” jelű közös inputterületről érkeznek és az „F” jelű outputterületre kerülnek. A munkatársak nem alkotnak csoportot, vezénylésük egyénileg, de gépcsoportra történik. Minden munkahelynek van rezidens munkatársa. Miután a vezénylés a csoportra történik, a munkatársak célszerűen a saját munkahelyüket választják, már ha ez lehetséges. A selejtkezelés egy közös átmeneti selejttárolóval van megoldva. Minden géphez tartozik L2-es tároló, melynek anyagait feltöltőjárat tölti fel és művelet vételezi ki.

• J egység. Selejt kezelő és javító munkahely. Az üzemben egyedi megrendelésre egyedi igény szerint készült termékeket gyártanak. Az elkészült termék nem feltétlen raktározható, ugyanis piacképessége más megrendelő számára bizonytalan. A megrendelésre rátartás pótlékólható, de az is lehetséges, hogy a vevő a megrendelt mennyiségnél kevesebbet is átvesz. A logisztikus feladata a folytatás módjának meghatározása, lehet selejt-javítás, pótlólagos gyártás vagy selejtezés. A kérdés megoldásáig a gyártási egység kikerül a gyártásból.
  A selejt-javító nem vezényelt munkahely. Anyagellátása egyedi igény alapján történik.

• K egység. Logisztikus munkahely – gyűjtő és elosztási pont. Az alkatrészeket és anyagokat – megfelelő szervezés esetén – lehet közvetlenül a munkahelyekre is kihelyezni, de ilyenkor is előfordulhat, hogy nem fér el a teljes szükséglet. Ekkor a munkahelyre történő kihelyezésig a programhoz tartozó anyagok és alkatrészek a K területen tárolhatók. Nem vezényelhető munkahely.

2. csarnok

• E egység. Alkatrészgyártó szerelőasztal. A mechanikát a termék alkatrészként tartalmazza, számuk csekély, a cikkszámuk alapján kerülnek raktározásra. Normál alkatrészgyártásként működnek, az anyagok az Ei tárolóterületre érkeznek és az Eo területre kerülnek, ahonnan bevételezésre kerülnek. Az alkatrészgyártás önálló finomprogramban történik, ami keletkezhet egy vevői gyártási megrendelésben vagy egy minimum készlet alapú feltöltő megrendelésben vagy egy belső megrendelés alapján. A vevői finomprogram nettó mennyiséget indít el. A munkahely inhomogén munkahelycsoport, amelyre egyéni elszámolású dinamikus csoport vezényelhető. Tagjai egyénileg jelentkezne be és egyénileg számolnak el. Az egyéni elszámolhatóságot a csoportvezető biztosítja és ellenőrzi. A csoportvezető mindig a rezidens munkatárs.
  A munkahely veszi fel a munkatárs többletet. 

• F egység. Az F homogén munkahelycsoport pont ugyanúgy működik, mint a D egység. Az F tároló most saját gyártású alkatrészeket is tárol (kit, mechanika). Az egység minden munkahelyéhez tartozik saját L2-es tároló, de van egy közös L2-es szintű tároló is, ahonnan egyénileg szolgálják ki magukat.
  A munkahelyhez tartozik két L3-as tároló is, ahonnan a munkatársak szolgálják ki magukat, de a kiszolgálás a gyártáslogisztikus feladata is lehet. Minden munkahelyhez saját elszámolóterminál tartozik, miután a gyakran változó termék nagyon változatos anyagszükséglettel szerelendő így folyamatosan kint kell lenni a képernyőn az anyagszükségletnek.

A munkahelycsoportok esetén használhatnánk közös terminált is. Ekkor a bejelentkezést követően megjelenik a feladat és annak szükségletei, majd a művelet indítása után a munkatárs kilép a terminálból, átadva azt másoknak. A következő belépéskor az aktuális állapot jelenik meg, mehet szünetre, jöhet vissza szünetről vagy szüneteltetheti ill. befejezheti a műveletet.

• G egység. Alkatrészgyártó kétszemélyes munkahely, alkatrészekből és anyagokból kiteket képeznek. Ugyanúgy működik, mint az „E” egység, két munkahelyes, egyénileg jelentkeznek be és egyénileg számoljuk el őket. Munkaerőtöbblet levezetésére használható. 

• „H” egység. Előírható olyan gyártási megrendelés, amely összetartó csomagolást tartalmaz, de lehet előírni írni szállítási csomaglásként homogén raklapot is. Homogén raklapot a gyártás összeállíthat, de inhomogént csak a késztermékraktár. Dedikált munkatárscsoportból legalább kettő kell. A csomaglást végző dedikált munkahelycsoport, ahová kétszemélyes dedikált munkatárscsoportot kell rendelni, mert a munkahelyhez balesetveszélyes csomagológépek tartoznak. Ez egy inhomogén csoport ugyanis nem azonos művelet folyik a két munkahelyen, de a műveletek nincsenek láncolva így nem ikermunkahely.

• „I” egység. A termékbe beépülnek olyan cikkszámmal rendelkező elemek is, amelyet a művelet egy L2-es tárolóból vételez ki egy vágási művelet és egy L3-as tárolóba teszi. Csak egy céltermék keletkezik. Önálló termelési utasítás indítja a művelet. Az egység két munkahelyes homogén munkahelycsoport. A munkahelyen olyan egyszerű vágási művelet folyik, amihez mindenkinek van kompetenciája, így lekötő munkahelyként is szerepel.

• „L” egység. A termékbe beépülnek olyan cikkszámmal rendelkező elemek is, amelyet hulladékból állít elő a cég és L3-as tárolóban tároljuk. L1-es vagy L2-es kivételezés nincs (hulladék miatt) és egy – csak célalkatrészt tartalmazó – vágási művelet veszi készletre, mert ismerni kell a készlet nagyságát. Gyártása a művezető által indított önálló utasítás alapján történik. A munkahely lényegében homogén munkahelycsoport, mert többen is dolgozhatnak ugyanazon a műveleten, vezénylése viszont egyedileg történik és minden műveletvégző önállóan jelentkezik be és számol el

Ilyen Dinamikusnak csoportot művelet szinte minden gyártásban van. Az azonos művelet végző csoportot Dinamikusnak nevezzük, ha gyártási körülmények lehetővé teszik, hogy a csoport létszáma menet közben változhasson. A csoportnak mindig van neve és vezetője, aki ellenőrzi a tagok jelenlétét és munkájuk minőségét.
Kétféle elszámolás lehet.
– Az elszámolás átalányban történik, amikor nem vizsgáljuk az egyes munkatársak teljesítményét. Ilyenkor a csoportvezető kezdeményez a létszámváltozást és az elszámolást is. Ez általában önálló üzleti funkció.
– Az egyéni elszámolásnál a vezényelt munkatárs bejelentkezik az elszámolóterminálon, saját hatáskörében elindítja és lezárja a munkát.
A csoportnak van névleges létszáma, hogy kapacitást lehessen számolni.
Ez egy gyakori eleme a gyártásoknak, még egészen fejlett gyártás esetén is. Az acéltáblákat vágó, öntöltő lézer úgy dolgozik, hogy a táblában egy nagyon vékony füllel bent marad az alkatrész. Ezeket egy önálló műveletben kézzel egy ilyen csoport pattintja ki. Hiába készíti el automatikusan a táskákat egy félutcányi gép és vágja méretre a zsinórokat, ha azok megcsomózása csak kézzel történhet. Az asztalt körülülő hölgyek ilyenkor egy egyéni elszámolású dinamikus csoportban dolgoznak.
Hozhatja úgy az élet, hogy a munkatársak egy részét udvari munkára küldjük. Semmi értelme nincs egy egyéni elszámolásnak, mert elszámolható feladatot sem lehet kiírni. Tipikus átalány elszámolású dinamikus csoport.
A termékbe beépülnek olyan cikkszámmal rendelkező elemek is, amelyet hulladékból állít elő a cég és L3-as tárolóban tároljuk. L1-es vagy L2-es kivételezés nincs (hulladék miatt) és egy – csak célalkatrészt tartalmazó – vágási művelet veszi készletre, mert ismerni kell a készlet nagyságát. Gyártása a művezető által indított önálló utasítás alapján történik. A munkahely lényegében homogén munkahelycsoport, mert többen is dolgozhatnak ugyanazon a műveleten, vezénylése viszont egyedileg történik és minden műveletvégző önállóan jelentkezik be és számol el.

A tárolóhelyek. A gyártáshoz a felhasználandó anyagokat és alkatrészeket oda kell készíteni a munkahelyek mellé, az input területre. A tárolóhelyen egyidejűleg sok termék anyaga és alkatrésze lehet. A kihelyezés a termelésprogram alapján történik. Bár nagyon jó lenne, ha az alkatrészek ugyanolyan sorrendben lennének a területen, mint ahogy a munkadarabok érkeznek, ez szinte mindig borul valami emberi tényezőn. Az anyagokat ezért vagy ismerni, vagy azonosítani kell. Az azonosítás történhet vonalkóddal vagy színjelzéssel. Minden itt található anyagról a program pontosan előírja, hogy hol és mikor kell felhasználni és ehhez megadja az anyag azonosítóját vagy színét is. A színjelzés esetén csak annyi a feladat, hogy a gyártási egység megmunkálásánál felhasználjunk minden anyagot, aminek a színjelzése megegyezik a logisztikai egység színjelzésével, így nincs szükség mély anyagismeretre. Minden itt található anyagról a program pontosan előírja, hogy hol és mikor kell felhasználni és ehhez megadja az anyag azonosítóját vagy színét is.
Ezek a tárolóterületek egy önálló összeváró műhelyraktár raktár szekciói, miután az anyagok nem köthetők egy meglévő raktárhoz. A munkahelyek tárolóhelyi a műhelyraktáron belül „Tárolóhelyek” néven alkotnak szekciócsoportot. 
A rend feltétele, hogy ezek a tárolóterületek a terméknek megfelelően, határozott (itt pl. felfestéssel) el legyenek különítve az üzem területétől.

L2-es tárolóhelyek.A kis értékű, gyakran használt anyagok és alkatrészeket a gépek mellett tároljuk. A nyilvántartjuk L2-es készletet feltöltő járat tölti és a művelet automatikusan vételezi ki – ez az L2-es tárolás. Az L2-es tároló a műhelyraktár önálló szekciója, amelyben minden anyag önálló – tárhelyazonosítóval ellátott tárhelyen található. A tárolók dedikált tárolók, mindig ugyanazt az anyagot tárolják

Gyártási sorok. A gyártási sorokban a munkadarabok. ill. azok logisztikai egységei találhatók. A munkadarabot valamelyik korábbi művelet helyezi el a sorban és a munkahely alapművelete vételezi ki. A gyártási sorok tehát L3-as tárolók, amelyek egyidejűleg többféle munkadarabot is tárolhatnak. A mozgás a termék cikkszáma alapján történik. A mozgás csak naplózásra kerül, főkönyvi feladás nem készül.
Elvárható, hogy a gyártási sor tartalma nyomon-követhető és egy kanban táblán megjeleníthető legyen.

Logisztikai és gyártási egységek. A termékeket gyárthatjuk egyesével (pl. repülőgépek, táskák, kazánok stb.), rögzített darabszámú gyártási egységekben vagy szalagon (Mercedes, bugyik stb.). A gyártási egységeket meghatározza a termék fizikai tulajdonsága. 
Ez esetben kocsikba rendezzük a termékeket és 15-ös csomagokban mozognak a gyártóhelyek között. A kocsik három osztatúak, egyikben vannak a hátlapok, másikban az ülőlapok és harmadiba kerül a megmunkált elem. Ez azért történik így mert ezzel megszűnt az a veszély, hogy a hátlapok és az ülőlapok eltérő LOT számú kárpittal legyenek összeszerelve.
Más termék más gyártási egységet igényel. A műszergyártás pl. egy tálcát, ahol a tálcában eleve ki van alakítva az alkatrészek helye, ami maga az anyagok tárolási helye is. A tárhely és a gyártási sor pedig egy torony.
A gyártási egységeket azonosítani kell, ami történhet vonalkóddal vagy színjelzéssel. A színjelzést vagy az első munkahely teszi rá az elszámolómonitor jelzése alapján vagy a logisztikus teszi ki. A vonalkódot a logisztikus teszi ki, amikor a logisztikai egységet elhelyezi az első munkahely gyártási sorában.

Műveletek. A gyártás batch, alap és részműveleteket tartalmazó arányos és zárt csomag műveletekkel dolgozik. A szabászaton sablon alapján dolgoznak így terítékművelet nem szükséges.

Egy munkahelyek részletes leírása

„A” Munkahely

Az „A” jelű munkahelyen az „R1” rövid nevű egység található, ami egy ikermunkahely, azaz az egység mellett két eltérő műveletet végző munkatárs dolgozik.

Az ikermunkahelyen ketten (vagy többen) dolgoznak és több önálló műveletet egyidejűleg végeznek. Az egyik elvégzi az egyik műveletet (pl. egy ragasztó szórást), a párja a másik művelet (az összeillesztést és a rögzítést). Sok ilyen művelet van, történhet vegyi átalakulás a részműveletek között, elvesztheti tisztaságát, de leginkább kihűl a kritikus munkadarab. Attól iker, hogy a technológiában meghatároztuk, hogy a két művelet között maximum mennyi idő telhet el, ezért a munkahelyeket (gépeket) egymás mellé telepítjük. Ez a felállás működhet azonban egy munkatárssal is csak akkor sokkal nagyobb lesz az átfutási idő (ráadásul nem a két norma összege lesz)

A munkahelyhez egy előírt munkatárs csoportot kell vezényelni.

Előírt csoportról beszélünk, amikor a csoport létszáma kötött, van alapértelmezett tagsága, de nem követeljük meg, hogy mindig ugyanazok legyenek a csoporttagok. Ennek a csoportnak is van neve és vezetője, de mindig nyilvántartott adat a létszám is.
Korszerű és kézi gyártások esetén találkozunk ezzel a szervezéssel. Ha van egy félutcányi gépünk, aminek egyik végén bemegy egy alumínium pogácsa, a másik végén kijön egy gyönyörűen festett flakon és a gép egyes pontjaihoz személyzetet kell rendelni, akkor ők pont ilyen csoportot alkotnak. Ahol kézzel szegeznek raklapot, ott ezt csak két ember végezheti feladatot, mert a fordítás miatt egy munkatárs egyszerűen kevés, de dolgozhat itt bárki, ha az alapértelmezetten vezényelt személy hiányzik.

A munkahelyhez tartozhatnak gépek is. Jelen esetben a munkahely ragasztószóró pozíciója azonnal kiváltható egy univerzális robottal, de ettől még ikermunkahely maradna. Egy kazettás adagolóval a másik munkahely is kiváltható lenne, de ez már egy egyedi célgép. Ha mindkét helyen gép dolgozik, akkor már nem beszélünk ikermunkahelyről.

A munkahelyhez tartozik egy Tárolóterület, ahol a munkavégzésnél felhasznált anyagokat tároljuk. A fizikailag is körülhatárolt tárolóterületen több termék anyagait is tárolhatjuk. A pontos és félreérthetetlen kijelölés a rend alapja.
Az „A” tárolónak van egy tárhelyazonosítója és egy szekció azonosítója. A szekcióadatok között van a munkahely azonosítója is, innen tudjuk, hogy hova kell kivinni az anyagot.
Minden szekció egy önálló „Üzemi gyűjtő raktár” nevű fizikailag is létező átmeneti raktár szekciója. Azért önálló raktár mert több raktár anyagait tárolhatja.
A munkahelyhez tartozik egy pontosan kijelölt (körbe rajzolt) gyártási sor is, azonban itt csak a gyártásindító üres logisztikai eszközök lesznek.
Az elkészült munkadarabok a „C” gyártási sorba kerülnek, melynek szintén van egy szekció azonosítója és egy tárhelyazonosítója, így pontosan tudhatjuk hol mennyi munkadarab van és milyen állapotban. Ezeket Kanban táblán tudjuk megjeleníteni, ami látványosan mutatni tuja a pillanatnyi szűk keresztmetszetet. 

Ezen a munkahelyen két speciális anyag fordul elő.

• Az egyik a ragasztó, amely L4-tárolású, azaz a technológia tartalmazza a normáját, a ragasztási művelet automatikusan kivételezi az anyagot, így nyilvántartjuk a norma szerinti fogyást, de – szemben az L2-es anyagokkal – nem kérhető be a fogyás tényadatai, mert a készlet nem, vagy csak nagyon bonyolultan mérhető, értéke pedig csekély.
• A másik L4-es anyag a fúvóka tisztításához szükséges segédanyag. A fúvóka tisztítása ugyanolyan becsületes művelet, mint bármelyik másik, van idő és anyagnormája csak nem tartozhat a futó batchhez, hanem a munkatárs által kezdeményezett önálló  belső megrendelés alapján történik.

Egy önálló app kezeli.

Felmerülhet a kérdés, miért ilyen baromi bonyolult ez az üzem?
Hát, mert ilyen az élet.
Ha sikerült áttanulmányozni és megérteni az üzem működését, már végig lehet lépegetni az egységeken és meg lehet indokolni, hogy nálunk ezt azért nem kell így csinálni, azt meg ezért lehet elhagyni a termelésirányítási modellből, majd – fejlesztőként – sikeresen leegyszerűsíthetve az egészet egy anyagjegyzékre és egy műveletjegyzékre máris elértük, hogy a mi rendszerünk is 38 különféle gyártáshoz legyen alkalmas.
Egy ilyen helyen maradéktalanul végrehajtva és átvezetve a termelésbe a digitalizációt az üzemi eredmény hosszabb távon akár 10-30%-al is növekedhetne. Ha ezt teljes egészében az üzem béremelésére fordítanánk, levonva a beruházási és a bérköltségeket még mindig a töredéke lenne a bér a Nyugat-Európainak. Azaz eben a társadalmi és gazdasági környezetben elképzelhetetlen az európai béreket kitermelése.
Most már csak egy lépésre vagyunk attól, hogy megértsük miért a negyede a magyar KKV-k hatékonysága a Nyugat-Európai cégekének.