Az adattündér felépítése és használata.

A kimutatásokat szerkesztő „adattündér” egy Pivot táblából, egy Mezőválasztóból és a Szegmens kijelölőből áll. A Pivot táblának van egy SZŰRŐ szegmense, az itt lévő tételekkel a kimutatásban megjelenő adatokat lehet szabályozni. Van egy SOROK területe ezzel a kimutatás sorai szabályozhatók. És van oszlop területe ide a kiválasztott ÉRTÉKEK (mértékek) kerülnek.

A mezőválasztóban az alkalmazható mezők csoportosítva találhatók. A csoportnévre kattintva lenyithatók a csoport adatai és megjelennek a strukturált adatok, az egyéb adatok, ill. a szerkesztett mutatók. A struktúráknak str_[valami] neveket adtam, a strukturált adatok előtti „+” jelre kattintva lefúrható adatstruktúra mélyebb szintjére.
A kimutatások úgy keletkeznek, hogy az adatválasztó területről egyszerűen a szegmensekre húzzuk a mezőket.

Ha az adattündér nincs a képernyőn, akkor a Pivot táblára kattintva válasszuk a „Mezőlista megjelenítése” pontot.

 

 Egy alapgrafikon szerkesztése:

 

A grafikon beállítása:  A „Forgalom” nevű adatcsoportot kinyitva megkeressük a „Csatorna” nevű elemet és lehúzzuk a „SZŰRŐK” nevű szegmensbe. A csatorna mezőben a jobb oldalon lévő le nyílra kattintva kiválasztjuk a Bolt nevű csatornát, aminek akkor van igazán jelentősége, amikor minden csatorna kiválasztható. Ekkor csak a boltok adatai lesznek megjeleníthetők. Ehhez hasonlóan lehúzzuk az „Év” nevű mezőt is a szűrő területre. Ha nem választunk ki egy évet sem, akkor a három év (ennyi van az adatbázisban) adatait halmozva jeleníti meg. Ha egy (vagy több) évet kiválasztunk, akkor csak azok az adatok halmozott értéke jelenik meg, amelyek a kiválasztott évekhez tartozik. Most a 2016-os évet választottuk.
Ezt követően a termékkategóriát helyezzük el a szűrők között
Most két mennyiséget akarunk vizsgálni a „Nettó ár” és a „Bruttó nyereség” értékeket. A „Nettó ár” egy közönséges mező, a bruttó nyereség egy szerkesztett adat, amely a lista végén lesz. Miután ilyen mezők vannak a ”Forgalom” adatcsoport alatti a választó jegyzékben, vagy csak rákattintunk vagy lehúzzuk őket az „ÉRTÉKEK” nevű szegmensbe. Az adatok rögtön megjelennek.
A választó listából a „Forgalom” adatcsoport alatt kikeressük „Szervezetnév” elemet és vagy rákattintunk, vagy lehúzzuk a „SOROK” nevű szegmensbe. Csak két bolt fog megjelenni, mert annyit tartalmaznak az adatok.
A grafikont a megszokott módon csináljuk.

 

Sor-oszlop grafikon (Csoportonkénti szezonalitás):

Ismét a Forgalom nevű adatcsoportból indulunk ki. A Csatorna, Év, Szervezetnév mezőket a szűrőterületre húzzuk és kiválasztjuk a „Bolt” nevű csatornát. Mást nem választunk ki, ezért a grafikonon az összes év összes termékcsoportjának a halmozott értékei lesznek. A Hónap nevű mezőt a SOROK területre húzzuk, majd a Nettóár mértéket az ÉRTÉKEK területre. Végezetül a Termékkategóriát az OSZLOPOK területre húzzuk.

 

 

Szerkesztett teljesítménymutatók:

Vannak olyan mértékek, amelyek a mezők valamilyen függvényeként vannak megfogalmazva. Ezeket ugyanúgy kell használni, mint a normál mezőket.

 

 

 

Struktúrák:

A struktúrák használatát az árbevétel szervezeti egységek szerinti bontásán mutatom be.
Ennél a struktúránál a legfelső szint a cég egésze. Alapból mindig a legfelső szint jelenik meg, így látjuk, hogy az összes bevétel cégszinten 620 475 963 Ft. (Ha lehúzzuk mellé a Bruttó nyereséget, akkor láthatjuk azt is.)

 

Sorra a + jelre kattintva megnézhetjük a következő szinteket.
Az értékesítési üzletág felső szintjén az Értékesítésvezető áll. Az itt keletkezett bevétel az alatta lévő osztályhoz tartozik. Ha kíváncsiak vagyunk az Értékesítési osztály által hozott árbevétel részleteire, akkor ismét az előtte lévő „+” jelre kattintunk. Ekkor megjelenik, az Értékesítési osztály árbevételét hozó két bolt árbevétele. Tovább fúrva az adatokba látható, hogy a 777-es bolt áll a boltvezető bevételéből és az értékesítő csapat bevételéből. Ezekre kattintva már a munkatársak árbevétele látszik. Észre kell vennünk, hogy a boltvezetőhöz is tartozik árbevétel. Az értékesítésbe időnként a pénztárosnak is be kell segíteni. A 888-as boltnál a „Közvetlen” bejegyzés azt jelzi, hogy az árbevétel nincs felosztva a munkatársak között, hanem közvetlenül a bolthoz tartozik.

 

 

 

Hibás kérdések
Miután semmi nem korlátozza, hogy egy mezőt melyik területre húzzuk, ezért bármi, bárminek a függvényében elemezhető. Na, ez az ami nem teljesen igaz, mert így módunk van feltenni olyan kérdéseket is, aminek nincs értelme.
Nézzük meg, hogy van az üzlet alapterülete felosztva a vevők között:

Sehogy. Ennek megfelelően a PowerPivot valami olyan választ adott, hogy nekem nem megy, de az összterület 337 m2, oszd fel Te. Ezen kívül a mezőválasztóban jelzi, hogy a kérdés részei között nincs kapcsolat (ez jelenti azt, hogy a meglévő adatok szerint nincs a vevők között felosztva a bolt területe) és felteszi a kérdést, hogy ennek ellenére megkísérelje felderíteni a kapcsolatot. Ennek a felvetésnek azért van értelme, mert elképzelhető, hogy valójában van ilyen felosztás, de én az adatok összeállításánál erről elfelejtkeztem, vagy nem akarom, hogy dolgozzanak vele.