Az Ipar 4.0 és az ERP rendszer

Egyre gyakrabban olvasom, hogy ez vagy az az ERP rendszer megfelel az Ipar 4.0 kihívásainak. Ez egy félreértés, amiről mindenképpen beszélni kell. Azt nem tudom, hogy fog kinézni egy ERP rendszer néhány évtized múlva, de azt borítékolom, hogy köze nem lesz a maiakhoz.

Ennek belátásához elegendő belegondolni néhány alapelvbe.

• Az informatikusok hatalmas munkával központosították és hierarchikus rendbe szervezték az üzleti folyamatokat és a vezérléshez szükséges adatokat. Az Ipar 4.0 viszont ezt egy decentralizált vezérléssel váltja fel, ahol kulcsszerepet kap az intelligens, egymással kapcsolatot tartó gyártóeszközök és intelligens termékek. A termelés a gyártóeszközzel kommunikáló okos termékek és alkatrészek önszervező képessége lévén történik. Ennek alapja a M2M (a Machine-to-Machine) kapcsolat, ill. IoT – a tárgyak internete, ugyanakkor ez lényegi szinten változtatja meg az üzleti folyamatokat is.

• Az ERP rendszer szempontjából a másik fontos alapelv az, hogy a vevő szempontjából nem értékképző folyamatok feleslegessé válnak.

Mi következik ebből?

Talán engedjük el a fantáziánkat és próbáljuk meg elképzelni, hogy mit is várunk (legalábbis én), az Ipar 4.0-tól, és nézzük meg milyen lesz pl. egy autógyárat vezérlő vállalatirányítási rendszer. A gyártás elő lépésében a rendelésnyilvántartás a vevők által egyedileg konfigurált autók megrendelőinek automatikusan kiküldi az e-számlát, majd a rendszer ellenőri, hogy megtörtént-e kifizetés, ill. zavar esetén levezényli a megoldáshoz vezető folyamatot. Ma már ott tartunk, hogy a világ legjobb sakkozója az egy program, az amerikai választás eredményét meg egyedül egy mesterséges intelligenciát futtató gép tudta megjósolni. Higgyék el nekem egy számlát is ki fog tudni állítani emberi beavatkozás nélkül, úgyhogy törődjünk bele, hogy ehhez bizony nincs szükség egy értékesítési főosztályra, osztályra vagy a Pirikére.

A meglévő adatok alapján a rendszer automatikusan összeállítja majd a legyártandó autók sorrendjét, mégpedig úgy, hogy az optimalizálva van az átfutási időre és a kockázatra.

Az egyed legyártásának első lépése az lesz, hogy a ma már meglévő autó komputerbe a gyártósor a rendelésnyilvántartási állományából betölti a rendelés összes adatát. A komputer a központi adatbázisból kikeresi, hogy a legyártásához milyen részegységekre lesz szükség, átszól a részegység gyártó sornak és megrendeli ezeket. A részegység gyártó gépsor pontosan tudja, hogy mikor kell elkezdeni a részegység legyártását és a szükséges pillanatban jelzi a komputernek, hogy elindulhat. A komputer a gyártósor minden pozíciójánál közli, hogy milyen csicsát szeretne és rögtön ellenőrzi, hogy a beépítés hibátlan volt-e. Ha nem, akkor félreáll, elindul egy szerviz funkció, a gyártósor meg veszi a következő terméket. Már fejlesztik a Logisztika 4.0-át amelynek a részegység pontos időzítése lesz a feladata.

Mindez azt jelenti, hogy az ERP rendszerben nem lesz klasszikus gyártási modul, de pl. a hagyományos termeléstervezés, ütemezés egyáltalán nem lesz, a közvetlen költség elemzés alapjaiban változik. Minek is lenne hagyományos számítás? A komputer ugyanis pontosan tudja, hogy miért állt ki a sorból, mi volt a zavar és az mekkora többletköltséget okozott. Az általános költségek kezelése sem olyan lesz mint ma, mert pl. nem lesz rendelési osztály. Máris egyszerűbb az általános költség felosztása.

A gyártósorról kilépve elindul az útvonal tervező és az új autó elmegy a szállítási címre. Már ha a vevő bejelölte, hogy némi kedvezményért cserében hajlandó otthon átvenni a kocsit. Így a kiszállítási modulban is új elemek jelennek meg. (A teherfuvarozásban már most elindult a gépjárművezető nélküli fuvarozás.) Ja és útközben megnézi hol van szabad parkoló, ezt beküldik egy központi nyilvántartásba és ha egy másik autó errefelé akar parkolni, akkor az lefoglalja magának, szépen idejön és leparkol (ez a fejlesztés speciel itt Magyarországon folyik). A kapu előtt az autó a vállamban lévő csip (na, ne higgyük már, hogy csak a kutyákban lesz) jeleit felismerve kinyitja az ajtót és nyomban nem állítja hozzám a külső és belső tükröt valamint a kormány helyzetét, az ugyanis nincs benne. Viszont a sebességváltó nézi maga előtt az utat és figyelembe veszi az optimális sebességváltó állás kiválasztásánál (megjegyzem ezt is nálunk fejlesztik).

De várakozásom szerint gyökeresen megváltozik a könyvelési modul is. A kettős könyvelés alapgondolatát még 1494-ben Luca Pacioli velencei szerzetes fektette le. Reményeim szerint ettől is meg tudunk szabadulni. Végre elfelejthetjük a teljesen értelmetlen tartozik-követel fogalmat, a naplókat, a valós tartalommal nem bíró és információvesztést okozó számlatükröt a számlaosztályokkal együtt, stb. Ezek a kézi könyvelésből ránk maradt teljesen felesleges terhek. Már ma megtettük az első lépést abba az irányba, hogy a NAV kurkászhasson a számláink között. Akkor ugyan kezelje már Ő az ÁFÁ bevallásainkat is. Nem? Ráadásul a legtöbb tranzakció könyvelése teljesen automatikus lesz. Mindez akár holnaptól működhetne (kész vagyunk rá), ennek a legnagyobb akadálya a törvények hibás szemlélete.
Ha komolyan vesszük, hogy csak a vevő számára értékképző folyamatok szükségesek, akkor bizony ezek ősállatok mind mennek a kukába. Jöjjön helyette az összes információt hordozó tranzakció könyvelés és a valós tartalommal bíró kimutatások (mérleg, eredmény, cash flow, stb.) közvetlenül a tranzakciókból lesznek elkészítve. Cserébe azt kapjuk, hogy a mérleg és eredmény minőségét elemző üzleti intelligencia rendszerek is képesek lesznek ezekből az adatokból dolgozni, sec perc alatt kiszűrve az elírásokat, a szándékos elkönyveléseket és a „kreatív” könyvelési megoldásokat. Képes lesz továbbá stratégiai célokat figyelembe vevő üzleti tervet készíteni piaci előrejelzésekből és kockázatelemzésekből.

Esetleg nézzük meg a tárgyieszköz modulunkat is, ami ma azon alapszik, hogy teljesen mesterségesen – adótechnikai megfontolásokból – felállítottunk egy amortizációnak nevezett szörnyűséget, aminek sem a vevőhöz, sem a valósághoz nincs köze. Várakozásom szerint maguk a gépek fogják nyilvántartani a műszaki állapotukat, megrendelik a karbantartást, azt lekommunikálják a többi gyártóeszközzel, megrendelik az anyagokat, a szolgáltatásokat, ellenőrzik a munkát, mindezt le is könyvelik magukban, és dühítően pontosan fogják tudni, hogy éppen mekkora műszaki / technológiai értékkel bírnak. Ráadásul a változás trendje is ismert lesz. Ezt – egy mesterséges intelligencia eljárás összevetheti az ismert piaci forgalommal, így pontosan megbecsülhető az eszközök valós piaci értéke is.

Nem lehet nem észrevenni, hogy mindennek az egyik eredménye az, hogy sokkal kevesebb ember fog dolgozni az autógyártáson és már nem lesz szükség az olcsó munkaerőre.
Ettől pedig azt várjuk, hogy az európai ipar visszaköltözik Európába.

Lássuk be, vagy belebukunk az Ipar 4.0-ba vagy a mostani ERP rendszereknek közük sem lesz a jövő vállalatirányításához.
_____________________________________________________________________________
Kupán Károly (@2016-2017); v1.00;                              06-20 264-75-14;                       Kupan.Karoly@BI-Control.hu