Elemi gyártási lépés – Leírás

Munkaanyag

Bevezetés

Londonban csúcsidőn kívül az emberek a mozgólépcső jobb oldalán állnak. Hatékony módszer, mert ha sietsz egyszerűen felfutsz a lépcső bal oldalán. Ezt úgy érték el, hogy 3 méterenként ki van írva, hogy állj a jobb oldalra és ha megfeledkezel róla azonnal figyelmeztetnek. A csúcsidőben magától kialakul két oszlop, így viszont megnő a kapacitás.
Ilyen egyszerű.
Ez azért működik, mert – ezzel az egyszerű megoldással – magába az eszközbe építették be a hatékonyságot emelő közlekedési kultúra kialakításának és fenntartásának a módszerét.

Ha az autópályán be szeretnénk vezetni a jobbra tarts elvet, akkor csak annyit kéne tenni, hogy nem 150, hanem 5 kilométerenként kéne kitenni a jobbra tarts táblát és a kamerarendszert ki kellene egészíteni egy olyan modullal, amely, ha belső sávban haladó autó előtt 1 percnyi forgalommentes idő volt, mögötte meg 0,5 percen belül van autó a belső sávban, akkor ki kell számlázni egy jelentősebb büntetést.
Ez egy éven belül kitermelne egy lényegesen magasabb közlekedési kultúrát.
Ezt a bővítményt könnyűszerrel megírnánk.
Itt megint magába a rendszerbe építjük be a hatékonyságot növelő eljárást és a kultúrateremtés módszerét.

Az ERP 4.0 rendszereknél ugyanígy kell eljárni.

A siralmas hatékonyságunkat okozó, a KKV szektorban sajnálatosan alacsony színvonalú ipari és cégkultúránk emelésére is olyan vállalatirányítási rendszerre lenne szükség, amely a hatékonyság növelésén túl magában hordozza a kultúrateremtés lehetőségét is. Amikor a kitettség csökkentése cél, amikor automatizálni és optimalizálni akarunk, csatlakozni szeretnénk az IPAR 4.0 alapelvhez, akkor már el kell szakadnunk a hagyományos ERP szemlélettől.

Az új rendszer néhány nagy és sok kisebb új ötletre épül.

  1. Az információkat PUSH módszerrel kezeljük, azaz az információt nem a felhasználó kéri, hanem az autentikus információkat a gép kérés nélkül publikálja.
  2. A korábban csak a technológiai adatok tárolására használt eszközt olyan lehetőségekkel bővítem, amely a gyártáshoz szükséges összes információt és eseményt Gyártási lépésenként egységesen képes tárolni. Ehhez létrehoztam egy „Aktivitás táblát”, amely alkalmas a hagyományos technológia, a gyártási információk, a szervezési információk, az események és a gépi interfészek egységes tárolására és kezelésére. (Ez emlékeztet az Aktív Direktorira.)
  3. Bevezettem az Esemény fogalmát, amely IPAR 4.0 elveken alapuló kapcsolatot teremt az ERP rendszer és külvilág között, beleértve a munkatársakat, IoT kapcsolatban álló gépeket és más gyártási pontokat.
  4. A kommunikáció jelentős része telefonra került, az események – minden zavarnál vagy szinkronizálási igénynél – közvetlenül küldenek SMS és mail üzenteket. A már stabilan működő 5G hálózat, biztosítja hozzá az alacsony válasz-idejű infrastruktúrát.
  5. Bevezettem a felhasználó felkészültségi szintjétől dinamikusan függő képernyő tartalmakat, az információ közlést és esemény végrehajtást.

A rendszer központi elemi a peremen találhat termelésvezérlési és elszámolás terminálok.

A rendszer felépítése

A hagyományos ERP rendszerekben a gyártástechnológia egymást követő műveletek sora, az új szemléletűben pedig olyan – gyártási szálakra felfűzött – Elemi Gyártási Lépések sorozata, amelyek önmagukban is minden szükséges információt hordoznak, egyidejűleg kiszolgálva gép-ember és a gép-gép kapcsolatot.

Ahhoz, hogy egy gyártási lépést pontosan le tudjunk írni sok adatot kell megadni. A hagyományos rendszerekben ezek az adatok szétszórva, nagy cégszintű egységekben, mappa struktúrákban található meg, amit a munkatársak döntő többsége sohasem néz meg és így a munkatársak az egyéni elképzelésük szerint cselekednek. A gép-gép kapcsolat pedig szinte minden esetben az ERP rendszer módosítását igényli.

Az IPAR4.0 kompatibilis ERP rendszer ugyanabban a környezetben működik, mint a hagyományos rendszer eltekintve attól, hogy most a környezet gyártási lépésekre van bontva.

A tárolni kívánt adatok körét mutatja az alábbi ábra.

Egy gyártási lépés környezete

 Az integrált nyilvántartás esetén – a lépésszámmal azonosított elemi lépések tartalmaznak anyagáramlási, információáramlási, nyilvántartási és végrehajtandó elemeket.
A megjelenítendő és végrehajtandó elemek közvetlenül a technológiában jelennek meg.

A szükséges adatok mennyisége és szintje nagyon eltérő lehet, de van néhány általános eleme.

  • Indulásként a „Gyártási lépést” kell meghatározni, ami darabgyártás esetén mindig megoldható. A gyártási lépést a pontosság érdekében elemi lépésekre lehet bontani. Az elemi lépésekhez egy művelet vagy részművelet tartozhat.
    A lépéseket „Gyártási lépés.Elemi gyártási lépés” formában azonosíthatjuk (Pl.03.02). Lesznek utasítások, adatok és események, amik a gyártási lépéshez és lesznek olyanok, amik az elemi lépéshez tartoznak.
  • Elszámolásra mindig a művelet kerül, de az anyagokat és azok felhasználási sorrendjét már részműveletekre bontva lehet megadni.Ez a technológia nagyon pontos, jól követhető és ellenőrizhető megadását teszi lehetővé. Sőt, lényegesen lerövidíti a betanulási időt, ami a nagy fluktuációk idején kifejezetten előnyös.
  • A gyártási lépéshez mindig tartozik egy gyártó/megmunkáló hely, amely lehet munkahely vagy munkahelycsoport. Munkahely csoportról akkor beszélünk, ha több azonos munkahely van a gyártócsarnokban. Erre azért lehet szükség, hogy kiegyenlítsük a műveletek eltérő kapacitásigényét. A technológiában a munkahelycsoport egy példánnyal szerepel, ami értékeléskor már felveszi a konkrét munkahely nevét, így a csoportokban is lehet egyedi tulajdonság.

Megjelenés a technológiában:

Megjelenés az elszámolómonitoron:

A munkahely bejegyzés egy azonosít tétel. Azok a tételek. amelyek munkahely adatokkal vagy eseményekkel dolgoznak innen tudják, hogy melyik munkahely az aktuális.

  • A megmunkáló helyhez tartozhat gép vagy gépcsoport. Gépcsoportról akkor beszélünk, amikor egy munkahelyhez több gép tartozik. A gépcsoport lehet homogén és inhomogén. A gépcsoportokat programozhatjuk direkt módon, amikor egy feladatot egy megadott gépre diszponálunk és programozhatjuk dinamikusan, amikor a munkahelyen dolgozó választja ki a munkadarabot a gépek közös gyártási sorából. A KKV körben az utóbbit szokás használni. A nagy-értékű berendezéseknél a munkarend tartozhat közvetlenül a gyártási lépéshez is. Pl. előírható, hogy egy gép csak éjszaka dolgozhat vagy mindig két-műszakosnak kell lennie.
  • A gyártóhelyhez tartozik egy munkakör. A munkakörhöz munkaköri leírás tartozik. Az alacsony hatékonyságunk egyik oka, hogy a KKV körben a munkatársak nem ismeri vagy nincs is munkaköri leírása. Sajnos ennek egyik oka, hogy a cégeknél nem mindig van olyan ember, aki képes egy munkaköri leírást elkészíteni. Ez nem mindig egyszerű, mert a munkatársak is ellenérdekeltek a jó munkakör leírás létezésében. Nagy hagyomány az, hogy a munkakör tényleges tartalma a munkatárs fejében van és gondosan vigyáz arra, hogy a tudása ne is legyen cégtulajdon. A munkaköri leírást a betanulási szakaszban automatikusan meg kell jeleníteni. A munkaköri leírás Gyártási lépéshez van rendelve és a lépéshez tartozó adatterületen található pdf formában. A megjelenítést egy betöltési esemény végzi. A kiválasztást a „Munkahely” bejegyzés segíti.
  • A munkakörhöz tartozhat munkatárs vagy munkatárs csoport, amely lehet dinamikus és statikus. A csoportnak mindig van vezetője. A munkatársakat azonban vezényeljük és nem a lépés alaptulajdonsága.
    A munkakörhöz tartozhat személyi munka- és védőeszköz. Ez lehet nyilvántartott vagy nyilvántartás nélküli, ahol csak a kiadás tényét rögzítjük. Az ajánlott munka és védőeszközök jegyzékét a betanulási fázisban automatikusan megjelenítjük.
    A munkakörhöz tartozik ajánlott munkarend és munkaidő. Ami szintén mindig megjelenik a betanulási.
    A munkatárshoz tartozik a tényleges munkarend és munkaidő. Ami szintén mindig megjelenik a betanulási fázisban.
    A munkatárshoz tartozik egy kompetenciajegyzék, amely megmutatja, hogy a munkatárs mely Gyártási lépésekhez vezényelhető. Ez kulcsfontosságú a kézművesgyártások esetében, ahol a munkatársak átvezénylése mindennapos megoldás.A gyártási lépéshez is tartozhat munka és védőeszköz. Ez lehet nyilvántartott vagy nyilvántartás nélküli, ahol csak a kiadás tényét rögzítjük. A munka és védőeszközök jegyzékét a minden fázisban (a normál és professzionális szintű munkatársak esetében is) automatikusan megjelenítjük. Lehetőség van arra, hogy a védőeszközök esetén figyeljük a használati időt és szükség esetén riasztást adjunk ki.
  • A munkahelyhez tartozhat előírt közüzem és bútorzat, amely szerepel a tárgyi-eszköz nyilvántartásban. Tartozhat hozzá informatikai eszközpark és IT hálózati csatlakozás. Tartozhat hozzá munkaállomás, lap,- vonalkód,- vagy címkenyomtató, elszámolóterminál, vonalkódolvasó, RFID olvasó, RFID kapu stb. melyek szerepelnek az eszköznyilvántartásban. A jegyzék magmunkálóhely alapú és a betöltés teszi ki a képernyőre.
  • A megmunkálóhelyek egy input területről kapják a munkadarabokat és output területekre helyezik a fázis vagy késztermékeket. A területen gyártási sorokat szokás kialakítani. A hatékonyság szempontjából nagyon fontos, hogy elegendően nagy legyen a terület és rendezett sorokat lehessen kialakítani. A területet körbe kell rajzolni. A területeknek az egyértelműség érdekében nevük van. A rend az ipari kultúra része és egyik mércéje.
    Ez általánosan is igaz, legfeljebb az input terület egy pontosan megnevezett tartály.

Az ábrán az A1 egy input terület, ahonnan az üres műveleti kocsikat kell behozni. Az A2, A3, A4, A5 egy input / output terület, ahová az egyik munkahely leteszi a fázisterméket a másik felveszi. Az általános műveletközi tárolóterületeken nyilvántartás nincs. A gyártóhely elszámolóterminálja megjeleni az input és az output területek is. A technológia tartalmazza a logisztikai eszközön (műveleti kocsin, tálcán, csillén stb.) érkező munkadarab megnevezését is („Ragasztott ülőlap”). Ezeknek a fázistermékeknek nincs cikkszáma a logisztikai eszköz (cikkszámmal, színnel) azonosítja őket.


Az input terület megjeleni az elszámolóterminálon.

Az A3 területről egy fődarab csatlakozik a gyártás főszálához, azaz a fő gyártási szálon lévő 2. gyártóhely két területről kapja a felhasználandó elemeket, az egyik területről kapja a munkadarabot és egy másik területről egy részegységet.

Ez sokféleképpen leírható.

Megtehetjük, hogy a művelethez szükséges anyagok, alkatrészeket és részegységeket a gyártáslogisztikus viszi a munkahelyekhez. Ekkor a technológiában nem tüntetjük fel a tárolási területet. Ez a megoldás akkor gyakori ha csarnokban elosztási pont van.


1. verzió.

Azt is megtehetjük, hogy a munkatárs a művelet megkezdése előtt hozza el a szükséges cikkeket. Ekkor a tárolóterület a részművelet (vagy művelet) előtt van megjelenítve. A logisztikához szükséget idő nem része a műveleti időnek.
2. verzió

Megtehetjük azt, hogy a műveleti időbe bele akarjuk számítani a logisztikai időt. Ezt úgy jelöljük, hogy a logisztikai művelet a műveletindítás után van.


3. verzió

A logisztikai művelet rögzíthetjük egy szabályos részműveletként is.


4. verzió

Lehetséges az is, hogy a logisztikai műveletet két önálló feladatként kezeljük. Ekkor azt a részműveletet előzi meg a tárhely jelölése.

5. verzió

És arra is van lehetőség, hogy a logisztikai feladatokat a műveletet végző lássa el és mérjük a ráfordított időt is. Ez akkor célszerű, ha a raktár egybeépült a csarnokkal és a raktárosok állítják össze az anyagkocsikat és helyezik el egy tarolóterületre.
Ilyenkor a logisztikai művelet önálló Gyártási lépés.


6. verzió

Mind a hat verzióhoz más csarnok berendezés és más gyártási stratégia tartozik.

 

A 3. gyártóhely is három területről kapja az elemek.
A gyártási főszálból az A2-es tárolón keresztül.

L2 terület. Van számos olyan filléres cikk, amelyet sok terméknél használ ezért a gépek mellett célszerű tárolni. Ez egy gyártási tárolóterület, kezeli az anyagraktár, feltöltése feltöltőjárattal történik, de a kivételezést egy esemény segítségével (lásd később) a gyártópont végzi. Ezeket a cikkeket a rövid gyártási ciklusban (a finomprogram gyártásba-adásakor) nem kell kivételezni az anyag- vagy alkatrészraktárból.

L3-as tárolóterület. Itt olyan fázistermékeket tárolunk, amit egy műveletsor létrehoz, majd automatikusan bevételezi a területre, egy másik műveletsor pedig egy esemény segítségével (lásd később) kivételezi.  Ezek tipikusan olyan cikkszámmal NEM rendelkező saját-gyártású alkatrészek fődarabok vagy részegységek, amelyeket valamilyen okból (méret, súly, érzékenység) nem célszerű a csarnokon kívül tárolni és nem akarjuk készletre sem venni.
Ide tartozik az az eset, amikor hulladékból állítunk elő valamilyen alkatrészt (pl. csomagoláshoz) és ezt nem akarjuk a technológiában megjeleníteni.
Vagy amikor egy részegységet hosszabb ideig kell pihentetni, ami nem történhet az aktív gyártóterületen. Ennek van nyilvántartása, de nem szigorú elszámolású. Feltöltését egy feltöltő gyártási megrendelés végzi. Készletkorrekciója leltározással történik. A raktári mozgásnak saját készletmozgási kódja van.

A 3. gyártóhelyről az A7-os késztermékátadó helyre kerül a késztermék. Itt megtehetjük, hogy beiktatunk egy SMS üzenetküldési eseményt. Ez akkor nagyon hasznos, ha az átadóterület kicsi és szükséges, hogy az átvétel minél hamarabb megtörténjék.

A terminálon megjelenik, hogy az utolsó részművel elkészültével az A7-es készáru átadóterületre kell szállítani a készterméket és kimegy egy értesítő SMS (levél), hogy kezdődhet a minőség ellenőrzés és az átvétel.

A csarnoktérképet a betanulási időszak teljes időtartamában minden induláskor
megjelenítjük. Ezt követően pedig kézzel bármikor kikérhető. Ez cégszintű információ és cégszintű esemény jeleníti meg.
A csarnokokon belüli káosz mindig annak a következménye, hogy ez a rend nincs kialakítva, nincs dokumentálva, nem jelenik meg minden alkalommal és nincs folyamatosan ellenőrizve a betartása. Ennek következménye, hogy a munkatársaknak keresgélni kell a csarnokon belül (vagy kívül) lappangó műveleti kocsikat.
Sajnos a rend kialakítása nem mindig egyszerű és jelentősebb költséget is igényelhet. Egy elvárható hatékonyság érdekében azonban mindenképpen meg kell csinálni.

Ez a csarnok „zöldmezős” beruházásban épült. Keletkezésének oka az igen alacsony cégkultúra.

Logisztikai útvonalak egy rosszul tervezett csarnokban

Ha valaki megpróbálta volna a területeket berögzíteni a technológiába, igen hamar belátta volna, hogy ez az új csarnok alkalmatlan a hatékony gyártásra.

  • A megmunkálóhelyek egy input területről kapják a munkadarabokat és output területekre helyezik a fázis vagy késztermékeket. A területen gyártási sorokat szokás kialakítani. A hatékonyság szempontjából nagyon fontos, hogy elegendően nagy legyen a terület és rendezett sorokat lehessen kialakítani. A területet körbe kell rajzolni. A területeknek az egyértelműség érdekében nevük van. A rend az ipari kultúra része és egyik mércéje.
    Ez általánosan is igaz, legfeljebb az input terület pl. egy pontosan megnevezett tartály.
  • A munkadarabokat műveleti eszközök szállítják (pl. kocsik, tálcák, raklapok stb.) a megmunkáló hely és a tárolóhely között. A gyártópontról esetleg egy másik eszköz viszi tovább a munkadarabot a következő gyártási lépés input területére. A hatékony gyártáshoz elengedhetetlen, hogy mindenhol a termék és a gyártási eljárás tulajdonságaihoz legyen igazítva a művelti logisztikai eszköz. Az azt jelenti, hogy eltérő termékosztályhoz eltérő szállítóeszköz tartozhat. Minden termékosztályhoz rögzíteni kell és minden lépésindításkor meg kell jeleníteni, hogy az adott termék, adott mennyiségéhez milyen logisztikai eszköz szükséges.

Bizonyos termékeknél a technológia lényegesen eltérő lehet attól függően, hogy milyen logisztikai eszközöket használunk.

  • A gyártási lépés felhasználhat más szálon lévő gyártási lépések által létrehozott főalkatrészeket vagy részegységeket. Ezeket egy másik input területen lévő sorból kaphatja, esetleg egy eltérő logisztikai eszközön.
    A technológiában az is jelölhető, hogy mely termék van másik gyártási sorban. A Ragasztott hátlap nevű terméket az A6-os területen kell keresni.
  • A gyártási lépéshez tartoznak az elvégzendő műveletek, amelyeket majd egy terminálon el kell számolni. Gyakorlatilag minden művelet elemi mozdulatok sokaságából áll és minden mozdulatnak lehet anyag- és időszükséglete. Nyilván nincs realitása annak, hogy 50-60 elemi mozdulat idejét egyenként mérjük és könyveljük, ezért lenni kell egy elszámolóműveletek, amivel az átfutási időt mérjük és amit tovább bonthatunk részműveletekre. A legnagyobb egység a műveletcsoport ez áll műveletekből, az meg részműveletekből.
    Műveletcsoportot olyankor célszerű létrehozni, ha egy gyártóponton nagy és bonyolult termék készül és csak ennek a gyártási idejére vagyunk kíváncsiak. Ezek általában a gyártás során egyhelyben álló nagy robusztus termékek.

    Ritkán van ilyen igény.Az elszámolási egység általában a művelet, melyhez tartozik leírás és besorolás (batchművelet, arányos művelet, nyílt vagy zárt csomagarányos művelet stb.).

 
Művelet és részművelet

 

Egy termelési lépés általában egy műveletből áll. A műveletek részműveletekre bonthatók és önálló műveleti idővel és anyagfelhasználással rendelkeznek. A művelethez tartozó anyagoknál a felhasználás sorrendjét is meg kell adni, támogatva ezzel a ritkán gyártott termékek gyártását és elősegítve az új munkatársak betanulását.
Ha robotokkal is dolgozunk, akkor azt is nyilván kell tartani, hogy mikor melyik programot kell betölteni. A robotprogramot már egy esemény tölti be.

  • Lehetnek olyan gyártási lépések, ahol külső munkaerőt bérmunkában kell igénybe venni. Természetesen ezeknek is szerepelni kell a technológiai leírásban, de ezek már nem műveletek.
  • Az elemi lépésben készülhet késztermék és fázistermék. A fázistermék kerülhet egy másik elemi művelet gyártási sorába vagy egy L3-as területre. A késztermékek csomagolás és raktározás céljára átkerülnek átvételi pontra. Előfordulhat az is, hogy egy késztermék mellett fázistermék is keletkezik. A fázistermék folytatja a megmunkálási útját a késztermék az átvételi pontra kerül. Ez a bomló gyártásoknál fordul elő. Ilyen pl. amikor egy vágógép kivágja a programhoz szükséges alkatrészeket, de a maradék területek értékesíthető elemmel töltjük fel. Ilyenkor a gyártási szál elágazik.
    Megoldható az is, hogy a hulladék sorsát is szabályozzuk, előírva a hulladék tároló területet.
    Ilyenkor a műveletzárás után több tárterület van megadva.

Események

Az EGyL-hez tartozhatnak események, amik nem műveletek, hiszen nincsenek kapcsolatban a munkadarabokkal. Az események a gyártóhelyek és a környezet közötti kölcsönhatás biztosítására. Ez lehet értesítés, riasztás, valaminek a be és kikapcsolása, robotprogramok betöltése stb.
Az esemény tartozhat közvetlenül a gyártóhelyhez és tartozhat a technológiához. Ha pl. egy L2-es tároló a minimum készlet alá csökken akkor a rendszer automatikusan küld egy SMS-t a raktárvezetőnek. Az ellenőrzés minden művelet indításakor megtörténik.
Ha elakad a gyártás anyaghiány miatt akkor kézzel küldünk egy SMS-t a logisztikusnak, ha műszaki hiba következett be, akkor a termelésvezetőt értesítjük. De kérhetjük a gyártóhelyhez tartozó dokumentumok és nyilvántartások megjelenítését is. Ezek kézzel indított eseti eseti események.

Az automatikus eseményeket indíthatjuk a művelet előtt vagy után, de maga a művelet is indíthat egy eseményt a belépésnél és/vagy a kilépésnél. Egy tájékoztató esemény hangjelzéssel figyelmeztethet egy veszélyes művelet indítására. Az esemény be- és kikapcsolhat egy eszközt, leolvashat szenzorokat, elindíthat időzéseket vagy kiteheti a képernyőre a művelethez szükséges rajzokat, dokumentációkat. Értesítheti a minőség-ellenőrzést egy feladat elkészültére, ha kötelező ellenőrzést kell beiktatni, vagy értesíti a készáruraktárat, hogy az átadási területre termék érkezett.
Az események tehát más gyártási pontok vagy munkakörök között hoz létre kapcsolatot, küld riasztást vagy tájékoztatás, ill. indít el a technológiához közvetlenül nem tartozó folyamatokat, továbbá szinkronizálhat aszinkron eseményeket.

Ha pl. be akarjuk vezetni a munkavédelmi maszkok használatát, akkor minden művelet előtt figyelmeztetjük a dolgozót, akkor is, ha már évtizede ott dolgozik (továbbá folyamatosan ellenőrizzük).

Itt legfeljebb annyi engedményt tehetünk, hogy Professzionális szintű munkatárs esetén 10 másodperc múlva automatikusan eltűnik a figyelmeztetés.

Az események átnyúlhatnak más modulokba is. Ilyen az L2 tárolók kezelése. A tárolókból a kivételezést a művelet nyitásakor vagy lezárásakor a gyártási pont végzi. Pont annyi cikket vételez ki, amennyit a gyártási pontban a művelet felhasznált.


Ez az egy esemény vételezi ki a gyártási lépés összes L2 szintű tárhelyen tárolt cikket.

Az események esetén módunk van a munkatárs felkészültségi szintjéhez igazítani az események működését. A legalsó szint a „Tesztelési szint” amikor minden megjelenik, beleértve a tesztelést elősegítő funkciókat is. A legfelső szint esetén csak a legfontosabb dolgok jelennek meg és nem zaklatja a munkatársat.
Attól, hogy egy esemény nem jelenik meg, attól még végrehajtásra kerül. Ez is felkészültség függő. Vannak sohasem megjelenő vagy végrehajtható esemény is és van mindig megjelenő és végrehajtandó is.

A lehetőségek száma szinte végtelen és meghökkentő a rugalmassága. Növeli a rendszer flexibilitását, hogy nem kell módosítani hozzá a meglévő ERP programot.

A fenti példában energia takarékossági megfontolásból, egy PDU segítségével egy ragasztó munkahelyen a művelet elkezdésekor bekapcsolunk egy elszívót és egy erős asztal világítást, majd a művelet lezárásakor lekapcsoljuk.
Az utasítás három paramétert tartalmaz egy mappanevet, ahol a vezérlő található, egy IP címet, ami a PDU címe és egy OID-t, amely a kapcsolót jelöli ki. A PDU utp kábellel csatlakozik a hálózatra. Az eszköz használatához nem kell semmit fejleszteni az ERP programon. Telepíteni kellett a vezérlőt, létre kellett hozni az Aktivitás sort és meg kellett írni az utasítás feldolgozó sort.
Ahol a munkahelyet is megneveztük az egy olyan vezérlőt tartalmaz, amely direkt tartalmazza a be és kikapcsolandó eszközt. A másik pedig paraméterrel van megadva.
A legtöbb eszközhöz elkészíthető és forgalmazható egy általános egyszerűen használható vezérlőelem. Ez nagyon fontos mert pl. a fenti SNMP PDU-k vezérlése rendkívül bonyolult.

 

Adattárolás

Ez a módszer sokkal pontosabb és rugalmasabb a hagyományos eljárásoknál. Ehhez az kell, hogy elvessük a hagyományos adattárolást és egy soros adatszerkezetre térjünk át.
Ezzel egy sokkal rugalmasabb rendszerhez jutunk.
Az egyoszlopos tárolás pont olyan, mint a technológiai leírás nyomtatott képe:

Ezt kell kiegészíteni egyéb technológiai adatokkal, ami cikkek esetén pl. a százalékos szóródás, Rátartási darabszám műveletek esetén az indítási mód, a rajzok- és dokumentumok mappája stb.

Az adatokat tárolhatjuk háromoszlopos rendszerben is. Ez alkalmas arra is, hogy meglévő rendszert alakítsunk át.

Van két standard oszlop, a műveletek és a cikkek, amelyek minden hagyományos adatbázisban megtalálható és ez van kiegészítve az egyéb attribútumokat tartalmazó oszloppal. Ez utóbbi a legalkalmasabb az ERP rendszerek utólagos bővítésére.
Mindkét adatszerkezet lehetőséget ad a „konstrukciós” termékek leírására és gyártásvezérlésére is.

A rendszer termékfőosztályokat és termékosztályokat kezel. A hagyományos termékcsoport egy értékesítési csoportosítás, de a gyártáshoz olyan csoportosítás szükséges, amely jól elkülöníti a hasonló vagy az azonos technológiájú termékeket. Ez automatikusan keletkezik a konstrukciós gyártásnál, ahol egy vezértermék által generált eseti termékek tartoznak egy termékosztályba. A termékfőosztály a gyártási programozásnál (a finomprogramnál) használható, biztosítva a kis átállási időket. A termékfőcsoport önálló nyilvántartás, egy főosztály egymáshoz közelálló osztályok halmaza. Egy főosztályba tartoznak azok a termékosztályok, ahol pl. egy vagy néhány főalkatrész eltérő.
A konstrukciós termékek esetén a termékosztályon belüli egyedi termékkódot maga a rendszer adja.


A technológia azonosítása a főosztállyal, osztállyal és a termékkóddal történik

A technológiai leírás fejadata tartalmazza a termékfőosztályt, az osztályt, a technológia nevét és főbb adatait. Minden tétele tartalmazza a termékkódot és a cikkszámot, amely a cikktörzzsel való kapcsolatot biztosítja.
A tételek következő adata a lépés Azonosítója, majd a gyártási szál jön, amely azt mutatja meg, hogy a tétel melyik párhuzamos gyártási szálhoz tartozik.

A Sorszám a gyártási lépésen belüli sorrendet adja. Ez rögzíti az anyagok esetében a felhasználási sorrendet. A lépés azonosítója „Lépés.Elemi Gyártási Lépes” alakú.

Ezt követi a tétel leírása


Az egyoszlopos technológia

A tétel „Típus” határozza meg, hogy a következő négy mezőt hogyan kell értelmezni.

A típus sokféle lehet melyet egy adatbázisban meghatározott készletből lehet választani.A készlet tetszőlegesen bővíthető, de a feldolgozáshoz tartozó eljárásokat a fejlesztőnek kell megírnia.
Pontosítani lehet a beépülő elemeket anyag, alapanyag, alkatrész, főalkatrész, részegység, félkésztermék bontásban.
Bontani lehet a műveleteket műveletcsoport, művelet és részműveletre, Meg lehet adni a területeket, az eszközöket, az eseményeket stb. Minden típusnak saját feldolgozó rutinja van.

 

 

 

Felhasználói üzemmód

A cég digitális kultúrája ma már meghatározza a cég hatékonyságát ezért az alapelvek közé tartozik, hogy az ERP rendszereknek a digitális kultúrát, a rendszer megismerését és a betanulást tudatosan támogassa. Ez úgy érhető el, hogy a rendszereknek a felhasználóhoz igazított üzemmódjai vannak, amely a támogatás szintjeit határozza meg.
A munkatársak általában eltérő felkészültségűek, ill. a fejlődésüknek vannak jól meghatározható fázisaik. A cégkultúra hatékony fejlesztésének érdekében ezekhez a fázisokhoz kell igazítani a képernyő tartalmát, meghatározva, hogy mi jelenjen meg és mi ne és szabályozni kell a munkatárs lehetőségeit és kiszolgálásának mértékét.

Ezek a fázisok: Teszt, Oktató, Normál, Professzionális.  Tartozik ehhez két bővítmény, a Tiltott és a Mindig. Ezek a fázisok szabályozzák, hogy mi jelenjen meg és mi ne.
A felsorolásban haladva egyre kevesebb dolog jelenik meg és egyre kevesebb esemény futhat le.

Tesztelési üzemmód.

A tesztelés az egy szakma, teljesen esélytelen a tesztelést a felhasználóra bízni. A tesztelési üzemmód nem is ezt jelenti.
A BLACK BOX tesztelés (és az oktatás) két legnagyobb problémája az, hogy a műveleti fázisok nem ismételhetők, ill. hogy sok folyamat szükségszerűen egy sor más tevékenység után következik. Egy gyártási ciklus anyagainak kivételezésekor a folyamat megismétléséhez ismét fel kell venni egy rendelést, végig kell csinálni az előírt feladatokat (durvaprogram összeállítás, rövidtáv gyártási program összeállítása stb.), ezután gyártásba kell adni. Ezt követően lehet tesztelni és ismerkedni a folyamattal. Ez gyakorlatilag megoldhatatlan.
Ez az oka annak, hogy a betanulási fázis nagyon elhúzódik, nagy feszültséggel és ellenállással jár. És ez okozza, hogy már ebben a fázisban megutálják a munkatársak a rendszert. MERT BUTA.

Ennek elkerülésére minden modulban lehetőséget adunk a már ismert induló állapot visszaállítására, ami úgy valósul meg, hogy a képernyőn megjelenik egy adatok visszaállítására szolgáló billentyű.

Ha a Teszt üzemből átállunk az Oktatási üzemre, akkor a visszaállítási gomb eltűnik.
A teszt üzemmódban a munkatársak zavarhatják egymást. Ilyenkor megjelenik egy üzenet, hogy az adatok nem állíthatók vissza, mért más felhasználó dolgozik vele.


Az ERP rendszerek telepítését követően a bevezetőnek kell csinálnia egy hibátlan teszt adatbázist.
Ez a bevezetés része!!!Ezeket az adatokat lehet visszaállítani. Az ütközés úgy is csökkenthető, hogy több (akár sok) teszt adatbázist hozunk létre, minden felhasználócsoportnak egyet. Erre minden rendszer képes.

Oktatási üzemmód.

Az oktatási üzemmódban jelennek meg azok az adatok, amelyek a gyakorlatlan munkatársakat segítik a betanulási fázisban. Megjelennek tájékoztató adatok, részletesebb üzenetek és kisegítő információk. Ebben az üzemmódban lehet helyettestő eszközöket használni (pl. listákat eszközök helyett, kézzel megadni eszközök által beolvasandó adatokat és tesztkörnyezetet módosítani).
A gyártásvezérlés terminálja, mindig az adott gyártási lépéshez tartozik, ennek megfelelően nem gyakorolható egy másik munkahely folyamata. Ezt oldjuk meg azzal, hogy egy választással szimuláljuk a munkahelyet, így egy terminálon gyakorolhatjuk a teljes folyamatot.
Ez nagyon hiányzik az ERP rendszerekből ezért a betanulás a kelleténél sokkal jobban terheli a felhasználót.

Lehetőség van arra is, hogy a gyakorlási fázisokat elemekre bontsuk. A kiszedés esetén pl. szétválaszthatjuk a szoftver tanulást a funkció gyakorlásától, úgy, hogy a ne legyen szükséges a szoftver és az adatgyűjtő egyidejű használatára.

 

A „=” jel szimulálja a helyes adatgyűjtő használatot, azaz amikor jó helyre kattintottunk. a „<> jel pedig a rossz helyre kattintást. Ezek a folyamatok megszakíthatók ezért ebben az üzemmódban azt is ellenőrizni lehet, hogy mennyit kell összesen kiszedni és a folyamaton belül éppen hol tartunk, ugyanis a kiszedendő érték mindig a hátralévő hiányzó mennyiség.

Normál üzemmód.

Semmilyen nélkülözhető adat nem jeleni meg.

Professzionális üzemmód.

Még az adatok neve sem jelenik meg csak maga az adat. Olyankor használható, ha már jól ismerik a képernyőket a munkatársak. Az adatgyűjtők esetén teljesen új képernyő kép is megjelenhet. Tekintettel arra, hogy a raktárak általában alulvilágítottak, a munkatársak nem ritkán nyugdíjközeben vannak így igénylik a képernyőn megjelenő nagyméretű számokat. Ezzel kerülhetjük el pl. a nagyítók használatát.

Ebben az üzemmódban a nagy gyakorlattal rendelkező munkatárs pontosan tudja, hogy mi ez a két szám. Ha mégse, akkor a „?” lenyomására megjelenik.

Tiltott üzemmód.

Arra használható, hogy bizonyos tételek egyáltalán ne jelenjenek meg. Elsősorban a technológiai leírásban hasznos, ahol tételinformációk letiltására szolgál. Ha a tételsorhoz tiltott üzemmód van beállítva, akkor az nem jelenik meg. Ettől persze még az előírt funkció végrehajtásra kerül.

Kötelező üzemmód

Elsősorban az „Aktivitás tábla”-ban használatos, arra való hogy valami mindig megjelenjen vagy mindig végrehajtásra kerüljön.

 

Összességében egy olyan új szemléletű ERP rendszerről beszéltünk, amely a cég- és iparkultúrát a fejlődés motorjának tekinti.
Bevezette az Elemi Gyártási Lépéseket, mint a termelésirányítás alapelemét és a cég egésze helyett az adatokat és funkciókat erre a pontokra koncentrálta. Bevezette az Aktivitási táblát, amely az adatok tárolását végzi.
És bevezette a fázis orientált ablakokat.

 

 

Kupán Károly
Számítógépes tervezési, szervezési és gyártási mérnök (BME)
Kupan.Karoly@kupan.hu
+36-20 264-75-14