Az új szemléletű ERP 4.0^® bemutatása

Oltalmi bejegyzés: 311174000-20221220-1900-022164
V 1.04

 

A jogvédett ERP 4.0 szervezési elv feladata a KKV szektor lehetőségein közelítése az IPAR 4.0 paradigmához.
Néhány piacon lévő ERP rendszer nevében, marketingjében felvállalja az IPAR 4.0 elveket, de valójában egyik sem az.

Nézzünk hát körül ezen a téren……

Egy működő rendszer

A KKV szektorban egy igen jónak mondható megvalósítás látszik az alábbi ábrán:

Jól látszik, hogy a korszerűnek mondható megmunkálóegységek (hegesztő robot, digitális vezérlésű nagyteljesítményű lézeres vágógép, hajlítógép) valójában szigetrendszert alkotnak az egységes ERP rendszer mellett. A termelésirányítási rendszer ezeket nem is látja, az adatátvitel pedig kézzel történik. Úgy kell elképzelni, hogy pl. a robot munkahelynek két állása van, az elsőn egy munkatárs kézzel összeállítja a vázat, a másodikon a robot meghegeszti, majd visszakerül az első munkahelyre, ahol a munkatárs kijavítja azokat a varratokat, ahol a robot elábrándozott. A robot indításához azonban a munkatárs odamegy a robot vezérlőjéhez és kis kezével bemasszírozza a hegesztési adatokat.

A gyártás hatékonysága persze így is sokkal nagyobb, mint a kézi megmunkálásnál. De ennek köze nincs az IPAR 4.0-hoz, sőt az IPAR 3.0 sem éri el, mert még az automatizálást sem vállalta fel.

Az IPAR 4.0 ezen jócskán túllép

Itt a fejlett gyártóegységeket valamilyen szabványos rendszer fogja össze. Gyakorlatban pl. úgy néz ki, hogy az egységes rendszert alkotó digitális vezérlésű megmunkálóközpontokon és gépeken csupa egyforma Siemens PLC van és ezeket fogja össze egy vezérlő. A vezérlő adatokat gyűjt és értékel, valamint vizualizál. Ez azonban egyáltalán nem kezel hagyományos munkahelyeket és semmilyen termelésszervezési, üzleti és ügyviteli feladatot nem lát el. Viszont van egy jól szabályozott és dokumentált belső interfésze.
Ehhez készítettek dobozos MES egységeket, amelyek van saját belső interfésze, a gyártóegység felé pedig egy külső interfésszel rendelkezik.
Az ERP rendszer felé azonban a csoda tudja, hogy mi van. Itt ugyanis nincs olyan jól megfogalmazott felület, ami képes lenne a magyar törvények szerinti adatigényt biztosítani. Ezért itt mindig valamilyen barkácsolás történik már csak azért is mert egy dobozos rendszer valójában csak egy feladatot tud ellátni.

Ezek az egységesen vezérelt gyártóegységek a PUSH gyártási megoldásra alkalmas, előre megtervezett struktúrák szerint épített komplett zöldmezős gyárak (pl. BMW Debrecen, ami úgy tűnik egyetlen termékosztályt fog gyártani, amikor egy kis/közepes KKV-nál lehet akár 150-200 termékosztály egy milliós termékvariációval). Valójában nem is arról van szó, hogy intelligens gépeket kapcsolnak össze, hanem kifejezetten az adott feladatra intelligens gépeket fejlesztenek ki.
A KKV rendszerben használatos PULL módszer esetén ez menthetetlenül gazdaságtalan.

Felmerül tehát a kérdés, hogy a KKV körben az IPAR 4.0 szemlélet egyáltalán bevezethető-e.

Egy hazai megoldás.

Van érdekes hazai megoldás is, amely nevében felvállalja az IPAR 4.0 elveket. Ők is felismerték az önálló MES szükségességét és hiányosságát is:

A fentebb említett levegőben logó MES egységet kiegészítették a termelésszervezési feladatokkal. Ennek a konkrét megoldásnak az a gyengesége, hogy nem kezel sem korszerű megmunkálóközpontokat sem szenzorokat és a két saját rendszer közötti kapcsolat sem tekinthető egyelőre véglegesnek, bár deklaráltan az a cél, hogy más rendszerekhez csatlakozhasson.  Az IPAR 4.0 alapelveihez tartozik az automatizálás, optimalizálás és a BI alkalmazása. Ezen a területen is kihívások előtt állnak Valójában ez csak az IPAR 3.0 szinten van. Probléma az is, hogy a hagyományos ERP rendszerszemlélet nem illeszkedik az IPAR 4.0 elvekhez.

Ezt a megközelítést az indokolja, hogy a termelésirányítás közvetlen kapcsolatban van fizikai eszközökkel így tökéletesen értelmetlen és veszélyes felhőből működtetni. (Megjegyzem már 15 éve is 50 kilométerről telepítettük a HP szerverek operációs rendszerét is, tehát egyáltalán nem egyértelmű a felhő előnye a termelésirányításban.) Az üzleti és ügyviteli rendszer pedig valóban felhőbe kívánkoznak.

Más rendszerek

Van olyan hazai szoftver is, amely részfeladatokban kifejezetten a BI irányba megy el:

Itt teljesül a BI stratégiai alkalmazása, de a rendszerszintű automatizálást, optimalizálást, önszerveződést és automatikus döntéseket ez sem vállalja fel.

 

Az ERP 4.0 megoldása

Ez az elképzelés nem a gépek vezérlése, hanem az üzlet vezérlése irányából közelít, ezért az alapja egy olyan új szemléletű ERP rendszer, amely minden eseményt és feladatot egységesen kezel, beleértve – az esetleg nem is egységes – korszerű gépeket, szenzorokat és a kézi munkahelyeket, a kommunikáció menedzselését, valamint a cég- és ipari kultúra emelését is.

Alapelve:

• amit a gép meg tud csinálni azt a gépnek kell megcsinálni,
• amit automatizálni lehet az automatizálni kell,
• amit optimalizálni lehet az optimalizálni kell,
• ami elemezhető azt elemezni kell,
• minden interfésszel rendelkező okos gépet csatlakoztatni kell,
• nincs beépített üzleti intelligencia, de a rendszer azt biztosítja, hogy bármikor, bármilyen BI megoldás és automatizált döntéshozatal beépíthető legyen,
• és mindezt fokozatosan – az igény megjelenésekor lehessen bevezetni.
• és mindezt fokozatosan lehessen bevezetni.

Ezek miatt nevezhető IPAR 4.0 kompatibilisnek.

Az új szemléletű termelésirányítási rendszer több újszerű ötletre épül, lényegesen kibővítve a hagyományos ERP rendszerek szolgáltatásainak körét.

A kifejezetten újszerű megoldások:

1. A műveletek és anyagok soraként értelmezett technológiát (ami<>receptúra, BOM vagy DIBA) felváltotta a Gyártási lépések sorozata, amely már minden gyártáshoz kapcsolódó elemet tartalmaz.
2. Bevezettem a gyártási szálakat, amely a párhuzamosan legyártható részegységek gyártását menedzseli.
3. A korábban csak a technológiai adatok tárolására használt eszközt olyan lehetőségekkel bővítem, amely a gyártáshoz szükséges összes információt és eseményt Gyártási lépésenként egységesen képes tárolni. Ehhez létrehoztam egy „Aktivitás táblát”, amely alkalmas a hagyományos technológia, a gyártási információk, a szervezési információk, az események és a gépi interfészek egységes tárolására és kezelésére.
4. Az L1, L2, L3 tárolási típus bevezetése alkalmassá teszi a rendszert a gyártáshoz szükséges, de a gyártócsarnokban tárolt cikkek, sajátgyártású alkatrészek és részegységek kezelésére.
5. Bevezettem az Esemény fogalmát, amely IPAR 4.0 elveken alapuló kapcsolatot teremt az ERP rendszer és külvilág között, beleértve a munkatársakat, hálózati kapcsolatban álló gépeket, szenzorokat és a többi gyártási pontot.
6. A technológiai kommunikáció jelentős része telefonra került, az események – minden zavarnál vagy szinkronizálási igénynél – közvetlenül küldenek SMS, mail vagy hangüzenteket. A műszaki hátteret 5G hálózat biztosítja majd, de addig a 4G-n is működik.
7. Bevezettem a felhasználó felkészültségi szintjétől dinamikusan függő képernyő tartalmakat, információ közlést és esemény végrehajtást.
8. Az információkat PUSH módszerrel kezeljük, azaz az információt nem a felhasználó kéri, hanem az autentikus információkat a gép kérés nélkül publikálja. Ennek a megoldásnak egyik deklarált célja a cég- és ipari kultúra emelése.
9. A kereskedelmi szempontok alapján képzett termékcsoportok helyett bevezettem a technológia alapján összeállított Gyártási osztályokat és főosztályokat.

A rendszer központi eleme információ közlések és gyártási tevékenységek vezérlését biztosító termelésvezérlési és elszámolási terminálok, azaz nem arra készülünk, hogy a gépen egy célberendezés van, ami lehetővé teszi az ERP 4.0 rendszer KKV szektorban való alkalmazását.

A szöveges és táblázatos rendszeradatok tárolása már egy másik strukturálási elv alapján történik. Ez a struktúra bővíthető az ügyviteli modulok adataival is.

Ez a megoldás nem piaci termék, feladata a rendszer-felmérések adatainak rögzítése, a termelés-újraszervezés támogatása, az újraszervezett rendszer működésének bemutatása, az igényjegyzék tartalmának a szemléltetése, a ajánlatkérések képernyőszintű pontosítása.
Alkalmas továbbá egyes termelési megoldások elvi és gyakorlati kidolgozására, tesztelésére és a kísérleti gyártás lebonyolítására.

 

A rendszer felépítése

Gyártási lépés és az Elemi Gyártási Lépés.
A hagyományos technológiai leírás (a továbbiakban Technológia) a műveletek felsorolását tartalmazza, megjelölve a művelethez szükséges anyagokat és alkatrészeket.
(A receptúra csak a gyógyszeriparban, élelmiszeriparban és egyes műveleteknél (festékkeverés) használandó, a BOM a darabárú termelés anyagszükséglete, a DIBA pedig ugyanennek az olasz megnevezése.)
Az ERP 4.0 rendszerben ezt váltja fel a Gyártási lépés, amely egységesen tartalmazza a gyártáshoz szükséges összes információt, parancsot és a cég és ipari kultúra emeléséhez szükséges összes elemet.
A „Gyártási lépést” a darabgyártás esetén mindig bevezethető, de az elv némi általánosítás segítségével, még a folyamatos gyártás esetén is használható.
A gyártási lépést a pontosság érdekében elemi lépésekre lehet bontani. A lépéseket „Gyártási Lépés.Elemi Gyártási Lépés” formában azonosíthatjuk (Pl.: 03.02).  Lesznek utasítások, adatok és események, amik a gyártási lépéshez és lesznek olyanok, amik az elemi lépéshez tartoznak.

Ahhoz, hogy egy gyártási lépést pontosan le tudjunk írni sok adatot kell megadni. A hagyományos rendszerekben ezek az adatok szétszórva, nagy cégszintű egységekben, mappa struktúrákban találhatók meg, amit a munkatársak döntő többsége sohasem néz meg (miután csak egy kis rész tartozik rá) és így a munkatársak az egyéni elképzelésük szerint cselekednek. A gép-gép kapcsolat pedig szinte minden esetben az ERP rendszer mély módosítását igényli.

Az IPAR4.0 szemléletű ERP rendszer ugyanabban a környezetben működik, mint a hagyományos rendszer eltekintve attól, hogy most a környezet gyártási lépésekre van bontva.

A tárolni kívánt adatok körét mutatja az alábbi ábra.

Egy gyártási lépés környezete

 Az integrált nyilvántartás esetén – a lépésszámmal azonosított elemi lépések tartalmaznak anyagáramlási, információáramlási, nyilvántartási és végrehajtandó elemeket.
Ezzel a megoldással minden gyártási lépéshez tetszőleges számú hardverinterfész rendelhető.

Gyártási szálak

A termékek legyártásánál általában vannak olyan műveletcsoportok, amelyek a többi művelettől függetlenül elkezdhetők. Ezeket nevezem gyártási szálaknak. Vannak alapszálak (vagy főszálak), amelyek párhuzamosan futhatnak és vannak összetett szálak, amelyek más szálakra épülnek rá.
A szálakat betűkkel jelöljük. Az alapszálak egy betűvel azonosíthatók (ez a KKV szinten minden gyártáshoz elegendő), a kompozit összetett szálak azoknak a szálaknak a betűit tartalmazzák, amelyeknek készen kell lenni ahhoz, hogy a szál gyártása elinduljon.
A szálakat az Aktivitás tábla tartalmazza, amely egy képzeletbeli termék gyártása esetén így nézne ki:
A-szál: Szabás. Az aktuális termék indításakor a szabás azonnal elkezdhető, akármi is történik a későbbiekben, ill. más munkahelyeken,
B-szál: Szivacsragasztás. A szabástól függetlenül azonnal elkezdhető a szivacsragasztás is. Nincs hozzá szükség a kiszabott textilekre.
AB-szál: A kárpit felragasztása. Ez csak akkor kezdődhet el, amikor az A szál és a B szál is rendelkezik elvégzett műveletetekkel. Lehetséges az átfedés, nem kell megvárni a teljes szabási műveletet a ragasztás elindításához. Azaz engedélyezzük a programban a műveletek átfedését. Az elkészült fázistermék egyszerűen tovább megy a következő művelethez.
AB-szál: Kárpitozás. A textilt tűzőgéppel rögzítik. A kárpitozáshoz szükséges az alaplapra felragasztott szivacs, de nincs szükség arra, hogy ezt jelöljük, mert a fázistermék egy logisztikai eszközben található.

……… és így tovább …………….

C-szál: Önálló alapszál a csomagolásnál használt egység összeállítása. Ez a művelet is azonnal elkezdhető, amikor elindul a finomprogram.
ABC: Csomagolás.

3 gyártási szál, három kísérőlap

Ha a vezérlés ilyenkor is kísérőlapokkal történik, akkor annyi kísérőlap keletkezik, ahány alapszál van. Ha csak elektronikus kísérőlap van, akkor az ezekhez tartozó munkahelyeken egyszerre indítható el a termelés.
Általában van egy vezérszál, amely az egész gyártáson végighalad. Ezt célszerű „A” szálnak nevezni. A fenti ábrán az A szál egyben vezérszál is, mert minden kompozit szálban benne van.
A gyártási szálak jelentsen lerövidítik az átfutási időt.
Alapértelmezésben elektronikus gyártásvezérlésre készülünk, ennek ellenére a kísérőlapok (vagy munkautasítások) mindig megkaphatóak a papíron is. Ez a bevezetést nagyon megkönnyíti.

 

A logikai és fizikai útvonal

A gyártás logikai menetét a Gyártási lépés határozza meg. A gyártás fizikai útvonala azonban eltérhet a logikai műveletsortól.
A kettő akkor tér el egymástól, ha a technológiában hurok van és a gyártás egy előrehaladottabb fázisban visszatér egy korábbi munkahelyhez. Ezt a hagyományos rendszerek nem tudják korrektül leírni.
(Ha lehetséges ne csináljunk ilyent.)

 

 

Az „Aktivitás tábla”

A hagyományos rendszerekben az adatbázis szintű technológiai leírás a műveletek sorrendjét és a műveletekhez szükséges anyagokat tartalmazta. (Bizonyos rendszerek nyilvántartják még a szerszámokat is.)
Ehelyett vezettem be az „Aktivitás táblát”, amely a gyártáshoz szükséges összes információt és utasítást gyártási lépések szerint bontva tartalmazza.
Az elemek kezelése egységes. Kiértékelésüknek módját egy típus azonosító adja meg, amely kétféle lehet, vannak tételek, amelyek önmagukban is végrehajthatók és vannak, amelyekhez további azonosító tételek szükségesek.
Minden tétel egy Gyártási lépéshez és gyártási szálhoz tartozik. A lépések sorrendjét egy sorszám mező rögzíti. Ebben sorrendben történik a tételek végrehajtása és a művelethez tartozó cikkek esetén a cikkek felhasználási sorrendje is. Az aktivitások egy részéhez tartozhat norma, de ez nem minden tételnél értelmezhető.

Az aktivitás tábla szerviz szinten megjelenő elemei – részlet

A megjelenítendő és végrehajtandó elemek tehát a hagyományos technológiához hasonlóan jelennek meg. Ezt a technológiai adatokat és a megjelenítő és végrehajtandó bővítményeket tartalmazó táblát, hívom Aktivitás táblának.

 

Topológia

A nyilvántartás feladata, hogy cég objektumai egyértelműen azonosíthatók és a telephelytérképre bejelölhetők legyenek. Az objektumok költséghelyek is lehetnek.
A topológiai azonosító szerepel a tárolóhelyek helyzetének a megadásánál is.

 

L1, L2, L3 tárolóhelyek

Van számos olyan filléres cikk, amelyet sok terméknél használ a gyártás, ezért ezeket a gépek mellett célszerű tárolni. Miután nincsenek meg a számonkérés feltételei, az itt tárolt anyagokat nem kezelhetjük szigorú számadással, de a feltöltő járatok indításához szükség van a készlet ismeretéhez. Ezeket az (L2-es) tárhelyeket a rendszernek kezelnie kell.
A daisy chain sorokba rendezett gyártóhelyeket a műveletközi tárolóterületen kialakított gyártási sorok kapcsolják össze. Ezekre a területekre nem hozunk létre számozott tárolóhelyet, így nem része a raktárnak. (Ennek ellenére a forgalmi adatokból tudhatjuk becsülni, hogy egy ilyen területen hány munkadarab található.)

A gazdaságos gyártás sokszor megkövetelheti, hogy fázistermékeket akár hosszabb ideig is tároljunk valamilyen erre a célra kialakított raktári azonosítóval is ellátott tárolóterületen. Ezeket az (L3-as) területeket is kezelni kell.
Ezeknél a tárhelyeknél a rendszer automatikusan kezeli a készletet. Az L2-es tárolók esetén szigorú számadással töltjük fel és a művelet vételez ki. Az L3-as esetén a kivétet és bevétet is a művelet végzi.

 

L1 terület.
Ez a hagyományos anyag és alkatrészraktárak szintje. Ha gyártási programhoz szükség van ilyen besorolású anyagra, akkor azt ki kell vételezni a raktárból. A L1-es raktár szigorú elszámolású.

L2 terület.
Van számos olyan cikkszámmal rendelkező filléres cikk, amelyet sok terméknél használ a gyártás, ezért ezeket a gépek mellett célszerű tárolni. Lehetnek csavarok, szerelvények, nyomtatványok, címkék, csomagolóanyagok stb. Ezek a tárolóterületek valamelyik raktárnak a szekciói. Ugyanaz a cikk, több szekcióban (több gép mellett) is szerepelhet, de nem minden gép mellett van ugyanolyan anyag. Egy szekcióban több cikk is tárolható.

Ezek a tárolóterületek valamelyik raktárnak a szekciói. A nyilvántartást egyszerűsíti, ha a szekció neve egyben a munkahely neve is. A szekció neve a raktáron belül nem ismétlődhet. Ugyanaz a cikk, több tárolóterületen (több gép mellett) is szerepelhet, de nem minden gép mellett van ugyanolyan anyag. A szekcióban több cikk is tárolható. 

A szekció helyét az állványzat tábla tartalmazza, megadva azt is, hogy a tárhelyek melyik gyártóhelyhez tartoznak. A gyártóhely a topológiai kódjával van megadva (minden eszköz megtalálható a strukturált Topológia adatbázisban).
Az L2-es tárolóhely dedikált, cikkszám és vonalkód is tartozik hozzá.
A szekciót az állványzat tábla tartalmazza, megadva azt is, hogy a tárhelyek melyik gyártóhelyhez tartoznak. A gyártóhely a Munkahely kódjával van megadva
A kivételezés történhet a művelet megkezdésekor is, de ekkor a kiírt mennyiséget vételezzük ki. Ez akkor használható, ha nem lehet selejtet gyártani (kötelező selejt-javítás van). Történhet a művelet lezárásakor is, amikor a ténylegesen felhasznált mennyiség vételezzük ki.

Az L2 szintű cikkek kivételezése a művelet befejezésekor.
Az utasítás az adott munkahelyen a technológiában szereplő összes L2-es cikket kivételezi. A gépek melletti tárolóhelyek fizikailag az állványzat nyilvántartásban szerepelnek és fizikai adat az is, hogy tárolóhely melyik munkahelynél található, de ez topológiával is megadható. A tárolási típus (L2, L3) a készletadatoknál szerepel, hiszen azt határozza meg, hogy speciális készletművelet tartozik hozzá.
Ezeket a cikkeket a rövid gyártási ciklusban (a finomprogram gyártásba-adásakor) értelemszerűen nem kell kivételezni az anyag- vagy alkatrészraktárból.

Egyszerűsített L2-es nyilvántartás.
Szervezhetjük úgy is a csarnok működését, hogy csak egy helyen tároljuk az L2-es cikkeket.
Ilyenkor a nyilvántartott tárolóhely nem a gép mellett van, hanem a csarnok egy kitüntetett helyén, ahonnan feltöltik a gép melletti tárolókat. A feltöltőjárat a központi L2-es tárolót tölti fel, ahonnan a munkatársak vagy a gyártási logisztikus feltölti a gépek melletti tárolót. A készlet szempontjából ez a megoldás egyenértékű a gépek melletti szekciókban tárolt megoldással mert így sem, úgy sem alkalmas a nyilvántartás a felelősség megállapítására.
Ha egy cikk kiszolgálható egy ilyen L2-es tárolóhelyről, akkor ez a cikk csak L2-es tárolóhelyről szolgálható ki.
Ilyenkor a cikkadatbázisban explicit módon kell megadni, hogy melyik cikk lehet L2-es.
Ez a megoldás – bár kevésbé pontos, – lényegesen egyszerűbben kivitelezhető.

L3-as tárolóterület.
Itt olyan fázistermékeket tárolunk, amit egy műveletsor létrehoz, majd egy esemény segítségével automatikusan bevételezi a kijelölt dedikált tárterületre ahol hosszabb ideig is tárolható.
Ezek tipikusan olyan cikkszámmal rendelkező saját-gyártású alkatrészek, fődarabok vagy részegységek, amelyeket valamilyen okból (méret, súly, érzékenység) nem célszerű a csarnokon kívül tárolni és nem akarjuk szigorú elszámolású készletre sem venni.
Ide tartozik az az eset, amikor hulladékból állítunk elő valamilyen alkatrészt (pl. csomagoláshoz), sok termék által igényelt egyszerű saját-gyártású alkatrészek (kábelek) és ezt megakarjuk jeleníteni a technológiában is.

Tipikus keletkezési mód, hogy a terméknek van minimális sorozatnagysága, de a rendelés ennél kisebb. Ilyenkor a maradék részegység kerül tárolásra az L3-as területen. Keletkezhet úgy is, hogy a pillanatnyi kapacitástöbbletet ilyen részegységek gyártásával kötjük le.

Vagy, amikor egy részegységet hosszabb ideig kell tárolni, ami nem történhet sem az aktív gyártóterületen sem a raktárban.
Ez lehet pihentető, várakoztató vagy összeváró terület. Az egyik gép itt helyezi el a fázisterméket és a következő (majd valamikor) innen veszi el. Általában olyan célra használatos, amit nem azonosítunk vonalkóddal (bár van neki), még akkor sem, ha egyébként a terület fel van osztva. A területen többféle fázistermék is tárolható.
Ennek is van nyilvántartása, de ez sem szigorú elszámolású mert nem teljesíthető számonkérés feltétele. Feltöltését egy feltöltő gyártási megrendelés végzi, amely lehet automatikus is. Készletkorrekciója leltározással történik.
Ha egy késztermék a gyártás során többször is L3-as területre kerülhet, akkor több L3-as területet kell létrehozni.
Kezelése egyezik az L2-ével.
Az L2, L3 tárhelyeknek mozgásnak saját készletmozgási kódja van.

 

Események

Az Elemi Gyártási Lépéshez tartozhatnak események, amik nem műveletek, hiszen nincsenek kapcsolatban a munkadarabokkal, de általában a munkatárs, a cég, a munkadarab vagy a megmunkálás érdekében történnek.
Az események a gyártóhelyek és a környezet közötti kölcsönhatást biztosítják, ami lehet értesítés, riasztás, valaminek a be és kikapcsolása, mérések indítása és feldolgozása, robotprogramok betöltése stb.
Az esemény tartozhat közvetlenül a gyártóhelyhez és tartozhat a Technológiához. Ha pl. egy L2-es tároló a minimum készlet alá csökken akkor a rendszer automatikusan küldhet egy SMS-t a raktárvezetőnek.
Az esemény lefutása minden belépéskor, feladat kérésnél, a művelet indításakor, a művelet lezárásakor,  a szünetek megkezdésekor és befejezésekor, a művelet megszakításakor és a kilépéskor megtörténhet.
Ha elakad a gyártás (pl. selejt miatti) anyaghiány miatt akkor kézzel indítva küldünk egy SMS-t a logisztikusnak, ha műszaki hiba következett be, akkor a termelésvezetőt értesítjük. De kérhetjük a gyártóhelyhez tartozó dokumentumok és nyilvántartások megjelenítését is. Ezek – az elszámolóterminálon kézzel indított eseti események.

Az automatikus eseményeket indíthatjuk a művelet előtt vagy után és a belépésnél. Egy tájékoztató esemény pl. hangjelzéssel figyelmeztethet egy veszélyes művelet indítására. Az esemény be- és kikapcsolhat egy eszközt (elszívót, speciális világítást, gépet), leolvashat szenzorokat, elindíthat időzéseket vagy kiteheti a képernyőre a művelethez szükséges rajzokat, dokumentációkat. Értesítheti a minőségellenőrzést egy feladat elkészültére, ha kötelező ellenőrzést kell beiktatni, vagy értesíti a készáruraktárat, hogy az átadási területre termék érkezett, elindíthat klipeket, lejátszhat hanganyagokat stb.
Az események tehát más gyártási pontok, munkakörök vagy a környezet között hoz létre kapcsolatot, küld riasztást vagy tájékoztatás, ill. indít el a technológiához közvetlenül nem tartozó folyamatokat, továbbá szinkronizálhat aszinkron eseményeket.
Ha pl. be akarjuk vezetni a munkavédelmi maszkok használatát, akkor minden művelet előtt figyelmeztetjük a dolgozót, akkor is, ha már évtizede ott dolgozik (továbbá folyamatosan ellenőrizzük).

Itt legfeljebb annyi engedményt tehetünk, hogy a Professzionális szintű munkatárs esetén 10 másodperc múlva automatikusan eltűnik a figyelmeztetés.

Az események átnyúlhatnak más modulokba is. Ilyen pl. az L2 tárolók kezelése. A tárolókból a kivételezést a művelet nyitásakor vagy lezárásakor a gyártási pont végzi. Pont annyi cikket vételez ki, amennyit a gyártási pontban a művelet felhasznált.
A készletmozgást bekönyveli a raktárprogram adatai közé.

Az események esetén módunk van a munkatárs felkészültségi szintjéhez igazítani az események működését. A legalsó szint a „Tesztelési szint” amikor minden megjelenik, beleértve a tesztelést elősegítő funkciókat is. A legfelső szint esetén csak a legfontosabb dolgok jelennek meg és nem zaklatja a munkatársat.
Attól, hogy egy esemény nem jelenik meg, attól még végrehajtásra kerül és ez is felkészültség függő. Vannak sohasem megjelenő vagy végrehajtható esemény is és van mindig megjelenő és végrehajtandó is.

A fenti példában energia takarékossági megfontolásból, egy SNMP eszköz segítségével a ragasztó munkahelyen a művelet elkezdésekor bekapcsolunk egy elszívót és egy erős asztal világítást, majd a művelet lezárásakor lekapcsoljuk.
Az utasítás három paramétert tartalmaz egy mappanevet, ahol a vezérlő található, egy IP címet, ami az SNMP egység címe és egy OID-t, amely a kapcsolót jelöli ki. Ez az egység egység utp kábellel csatlakozik a hálózatra. Az eszköz használatához nem kell semmit fejleszteni az ERP programon. Telepíteni kellett a gyári vezérlőt, létre kellett hozni az Aktivitás sort az adatbázisban és meg kellett írni az utasítás feldolgozó sorát. Jelen esetben a gyártási pont megnevezése nem szükséges, mert az IP cím egyértelműen kijelöli az eszközt bárhol is legyen.
A vezérlőt megírhatjuk úgy, hogy csak egy munkahelyen működjön és megírhatjuk paraméterezve, amikor bárhol használhatjuk.
A legtöbb eszközhöz elkészíthető és forgalmazható egy általános, egyszerűen használható vezérlőelem. Ez nagyon fontos mert pl. a fenti PDU-k vezérlése rendkívül bonyolult.

 

A mesterséges intelligencia alkalmazása

Az események teszik lehetővé az önfejlődést és a mesterséges intelligencia alkalmazását, valamint a döntés automatizálást is, mégpedig úgy, hogy az igény megjelenésekor – az ERP szállítótól függetlenül – utólag is beépíthető. Pl. írhatunk olyan eseményt, hogy minden pénteken a kilépéskor egy eljárás segítségével kiértékeljük a normaidők teljesítését és ha az átlagok, a ferdeség és a szórás megfelelő, akkor a munkatársat a normál felkészültségből automatikusan átsorolja a rendszer a professzionális felkészültségbe.
Ehhez nem kell módosítani az ERP rendszert, csak létre kell hozni az eseményt és meg kell írni az eseménykezelést, felhasználva pl. az SSAS, SSRS külső rendszereket. Még arra sincs szükség, hogy ugyanazon a nyelven íródjék a bővítmény, mint az ERP nyelve és nem kell, hogy az ERP szállító írja meg. A döntésnél legyünk tekintettel arra, hogy ezekben a „gyári” üzletiintelligencia rendszerekben annyi munka fekszik, amivel képteleség egy ERP fejlesztőnek versenyezni.
Az ERP 4.0-be tehát nincs beépített BI, csak annak a lehetőségét adja meg, hogy bármikor, bárhol utólag is alkalmazzuk a BI megoldásokat és az automatizált döntéshozatalt.

A lehetőségek száma szinte végtelen és meghökkentő a rugalmassága. Növeli a rendszer flexibilitását, hogy nem kell módosítani hozzá a meglévő ERP programot.

 

Kommunikáció
Technológiai kommunikáció

A gyártási pontok és a munkatársak között technológiai kommunikáció folyik. A gyártási lépés az események egy részénél, minden zavarnál vagy szinkronizálási igénynél közvetlenül küldenek SMS, mail vagy hang üzenteket. A publikálás eszköze lehet SMS szerver vagy 3. szereplő Gateway szolgáltatása. A hátteret biztosíthatja a (3G,) 4G vagy 5G rendszer, ill. a belső hálózat és az internet. Az 5G annyiban tekinthető sokkal jobbnak, hogy garantál egy alacsony válaszidőt, bár az SMS-Gateway szolgáltatás ~7sec-es átvitele is teljesen megfelelő. A telefonszámokat a munkatársnyilvántartás biztosítja, az üzenet célszemélyét pedig a szervezeti felépítés jelöl ki, ami egy pontos és részletes szervezeti felépítést igényel (ami egyébként is nélkülözhetetlen lenne). Ha egyidejűleg több csoportnak vagy több személynek, vagy eltérő szervezeti egységekbe kell SMS-t küldeni, akkor vagy több SMS eseményt kell használni vagy üzenetcsoportokat kell kialakítani.
Az üzeneteket egy egységes felületen keresztül lehet elküldeni, mely a küldőt, a fogadót, az üzenetet, az üzenet típusát, a feladás időpontját és egyedi paramétereket tartalmaz, az üzenet tartalma ugyanilyen struktúrában naplózásra kerül.
Ilyen üzeneteket a belépés, egy művelet indítása és befejezése tud küldeni. Az üzenet kapcsolódhat technológiai eseményhez, lehet bejelentő és segítségkérő. Bejelentő üzenet lehet pl. egy műveletközben feltárt készlethiány.

Humán kommunikáció

Az üzenetek másik részét a munkatársak kezdeményezik. Ezek kivétel nélkül rögzített parancsok formájában történik és fix üzenetszöveget továbbít.

Két (8, 9) SMS üzenet kiküldése

Ezek az üzenetek általában segítségkérésre irányulnak, mégpedig olyan helyeken, ahol szükség van a gyors beavatkozásra.

Üzenetküldési mechanizmus

A küldő entitások az üzenetet egy SMS szervernek küldik vagy egy átjátszó segítségével küldik ki az SMS-eket vagy egy applikáció biztosítja az üzenetek célba érését.

Az SMS Gateway esetén egy harmadik személy a neki küldött üzenetet SMS-é alakítja és elküldi a megadott telefonszámra. Darabonkénti fizetést igényel.

A modem közvetlenül alakítja az üzenetet SMS-é. Magasabb árfekvésben rendkívül jó eszközök léteznek, amelyek még a hálózat és eszközfelügyeletet is ellátják. Egy darab SIM kártya szükséges hozzá. Ehhez is megfelelő flottaszerződés szükséges, különben nagyon drága. Megfelelő eszköz a az HWG-SMS-GW3 vagy a SMS-Eagle

A telefonokra tölthetünk fel egy applikációt is, amelyre üzenetek küldhetők. Az üzeneteket a rendszer vissza is igazolja. Ez a megoldás WIFI alatt működik, hardvert nem igényel csak az applikációt.

 

Felhasználói üzemmód

A cég digitális kutúrája ma már meghatározza a cég hatékonyságát ezért az alapelvek közé tartozik, hogy az ERP rendszereknek a digitális kultúrát, a rendszer megismerését és a betanulást tudatosan támogassa. Ez úgy érhető el, hogy a rendszereknek a felhasználóhoz igazított üzemmódjai vannak, amely a támogatás szintjeit határozza meg.
A munkatársak általában eltérő felkészültségűek, ill. a fejlődésüknek vannak jól meghatározható fázisaik. Az ipari kultúra hatékony fejlesztésének érdekében ezekhez a fázisokhoz kell igazítani a képernyő tartalmát, meghatározva, hogy mi jelenjen meg és mi ne és szabályozni kell a munkatárs lehetőségeit és kiszolgálásának mértékét.

Ezek a fázisok: Teszt, Oktató, Normál, Professzionális.  Tartozik ehhez két bővítmény, a Tiltott és a Mindig. Ezek a fázisok szabályozzák, hogy mi jelenjen meg és mi ne.

A felsorolásban haladva egyre kevesebb dolog jelenik meg és egyre kevesebb esemény futhat le.

Tesztelési üzemmód.

A tesztelés az egy szakma, teljesen esélytelen a tesztelést a felhasználóra bízni. A tesztelési üzemmód nem is ezt jelenti. A BLACK BOX tesztelés (és az oktatás) két legnagyobb problémája az, hogy a műveleti fázisok nem ismételhetők, ill. hogy sok folyamat szükségszerűen egy sor más tevékenység után következik. Egy gyártási ciklus anyagainak kivételezésekor a folyamat megismétléséhez ismét fel kell venni egy rendelést, végig kell csinálni az előírt feladatokat (durvaprogram összeállítás, rövidtávú gyártási program összeállítása stb.), ezután gyártásba kell adni. Ezt követően lehet tesztelni és ismerkedni a folyamattal. Ez gyakorlatilag megoldhatatlan.
Ez az oka annak, hogy a betanulási fázis nagyon elhúzódik, nagy feszültséggel és ellenállással jár.

Ennek elkerülésére minden modulban lehetőséget adunk a már ismert induló állapot visszaállítására, ami úgy valósul meg, hogy a képernyőn megjelenik egy adatok visszaállítására szolgáló billentyű.

Ha a Teszt üzemből átállunk az Oktatási üzemre, akkor a visszaállítási gomb eltűnik.

Tesztüzemmód megjelenése

A teszt üzemmódban a munkatársak zavarhatják egymást. Ilyenkor megjelenik egy üzenet, hogy az adatok nem állíthatók vissza, mert más felhasználó dolgozik vele. Az ütközés úgy is csökkenthető, hogy több (akár sok) tesztadatbázist hozunk létre, minden felhasználócsoportnak egyet. Erre ma már minden rendszer képes.

Az ERP rendszerek telepítését követően a bevezetőnek kell csinálnia egy hibátlan – a vevő adatait tartalmazó – teszt adatbázist.
Ez a bevezetés része!!!
Ezeket az adatokat lehet visszaállítani.
Ezen a téren még sok a teendő.

 

Oktatási üzemmód.

Az oktatási üzemmódban jelennek meg azok az adatok, amelyek a gyakorlatlan munkatársakat segítik a betanulási fázisban. Megjelennek tájékoztató adatok, részletesebb üzenetek és kisegítő információk. Ebben az üzemmódban lehet helyettestő eszközöket használni (pl. listák az eszközök helyett vagy kézzel lehessen megadni eszközök által beolvasandó adatokat).
A gyártásvezérlés terminálja, mindig az adott gyártási lépéshez tartozik, ennek megfelelően nem gyakorolható egy másik munkahely folyamata. Ezt oldjuk meg azzal, hogy egy választással szimuláljuk a munkahelyet, így egy terminálon gyakorolhatjuk a teljes folyamatot.

Ez nagyon hiányzik az ERP rendszerekből ezért a betanulás a kelleténél sokkal jobban terheli a felhasználót.

Lehetőség van arra is, hogy a gyakorlási fázisokat elemekre bontsuk. A kiszedés esetén pl. szétválaszthatjuk a szoftver tanulást a funkció gyakorlásától, úgy, hogy a ne legyen szükséges a szoftver és az adatgyűjtő egyidejű használatára.

Oktatási üzemmód egy képernyőképen

A „=” jel szimulálja a helyes adatgyűjtő használatot, azaz amikor jó helyre kattintottunk. a „<> jel pedig a rossz helyre kattintást. Ezek a folyamatok megszakíthatók ezért ebben az üzemmódban azt is ellenőrizni lehet, hogy mennyit kell összesen kiszedni és a folyamaton belül éppen hol tartunk, ugyanis a kiszedendő érték mindig a hátralévő hiányzó mennyiség.

 

Normál üzemmód.

Semmilyen nélkülözhető adat nem jeleni meg.

 

Professzionális üzemmód

Még az adatok neve sem jelenik meg csak maga az adat. Olyankor használható, ha már jól ismerik a képernyőket a munkatársak. Az adatgyűjtők esetén teljesen új képernyő kép is megjelenhet. Tekintettel arra, hogy a raktárak általában alulvilágítottak, a munkatársak nem ritkán nyugdíjközeben vannak így igénylik a képernyőn megjelenő nagyméretű számokat. Ezzel kerülhetjük el pl. a nagyítók használatát.

Ebben az üzemmódban a nagy gyakorlattal rendelkező munkatárs pontosan tudja, hogy mi ez a két szám. Ha mégse, akkor a „?” lenyomására megjelenik.

 

Tiltott üzemmód.

Arra használható, hogy bizonyos tételek egyáltalán ne jelenjenek meg. Elsősorban a technológiai leírásban hasznos, ahol tételinformációk letiltására szolgál. Ha a tételsorhoz tiltott üzemmód van beállítva, akkor az nem jelenik meg. Ettől persze még az előírt funkció végrehajtásra kerül.

 

Kötelező üzemmód

Elsősorban az „Aktivitás tábla”-ban használatos, arra való hogy valami mindig megjelenjen vagy mindig végrehajtásra kerüljön. Ilyen például a művelet és az anyagszükséglet.

 

Cég és iparkultúra emelése

Egy olyan új szemléletű ERP rendszerről beszéltünk, amely a cég- és iparikultúrát a fejlődés egyik motorjának tekinti.
Egy évtizeddel ezelőtt – egy pályázati koncepció okán – általánossá vált a munkahelyi képzés. Összegyűjtötték a munkatársakat majd egy in front oktatás keretében néhány tucat órát adtak le külső szakemberek. Az egyetlen kimutatható eredmény a munkaidő-vesztesség volt.
Az alapvető hibát abban látom, hogy nem volt megfogalmazva, hogy mi volt ennek az oktatásnak a célja és kinek szánták.
Ökölszabályként az mondható, hogy a nemzeti jövedelmünk felét ~200 nagy multi és ~20 000 külföldi tulajdonú cég adja és ők foglalkoztatják a munkaerő negyedét. A „B” oldalon a másik felét >300 000 magyar cég adja, foglalkoztatva munkaerő ¾-ét.
Ez két világ.
A most épülő BMW gyár a termelésirányítás csúcsát hozza be, én pedig azt látom, hogy a B oldalon a munkatársak egy élelmiszeripari gyárban a padlóra köpnek
A két világnak kb. semmi köze nincs egymáshoz. A KKV alja-közepe olyan messze van az IPAR4.0-tól, hogy ehhez képes Makó a jeruzsálemi útján már épp a kanyarban volt.

A cég- és ipari kultúrát azonban mindenképpen emelni kell. Ugyanakkor nem alkalmazhatunk közoktatási módszereket (azon már túl vannak), nem alapíthatunk iskolát (mint az AUDI) és nem tűzhetjük ki célul a kiművelt emberfők teremtését sem. Ez nem a cégek dolga.

Mi legyen hát a képzési tevékenység célja?
A beépített oktatási (képzési) rendszer célja a szervezet profitjának növelése. Ahol a profitot főkönyvi értelemben használom.
Azaz a rendszeres és folyamatos képzés célja egyezik a gazdasági vállalkozás rendeltetésével, nyílt végű, reális és valós kihívások megoldására irányuló, hosszútávú stratégiai cél, amelyet a vállalkozás alaptevékenysége érdekébe kell folytatni.
Ehhez

• a rendszernek jelentősebb szoftverfejlesztés nélkül kell rendelkezésre állni az ERP rendszer teljes élettartama alatt,
• illeszkedni kell a felhasználó adottságaihoz,
• fel kell ismernie a változást,
• legyen alkalmas önfejlődésre és
• tudja fenntartani az elért eredményt.

A bevezetendő képzési módszer a folyamatos információszóráson alapszik, azaz kéretlenül látjuk el információkkal a munkatársakat. Lényegi elem az automatikus számonkérés is és az elemezhető adatbank létrehozása is.
A cél érdekében a munkatársak felkészültségét osztályozzuk és ennek megfelelően más-más szinten történik az információszórás, mely során egyéni szempontok is figyelembe vehetőek. Más információkkal kell támogatni a frissen belépőt és segíteni kell a beilleszkedését, és mással a normál szinten lévőt és meg kell kímélni a felesleges terheléstől a professzionális szinten dolgozó munkatársat.
A rendszer erre a folyamatra ad időt is, azaz felkészültségtől függő időkedvezményt biztosít.

A cég és iparkultúra fejlesztését támogató beépített egységek PUSH módszerrel – tehát kéretlen küldéssel működnek. A bejelentkezéskor, a művelet kérésekor, a művelet elkezdéskor és a művelet lezárásakor jöhet létre információ szórás, ill. számonkérés.
Négy alap tudáscsoportról beszélhetünk, úgymint a cég általános, minimális minimálisan elvárt ismeretanyaga, az adott gyártóponthoz tartozó ismeretanyag, a termeléshez szükséges rajzok és adatok megjelenítése ill. oktatóvideók lejátszása.
A módszer tehát igen egyszerű. Az ERP rendszer módosítását azért nem igényli, mert a képzési események adatbázisban beállíthatók, a felhasználó igények tökéletesen testre szabhatóak, ugyanis a cégvezetés dolga eldönteni, hogy mi fontos és mi nem. Egy adatbázis elemző eseménnyel az is megoldható, hogy a rendszer a szignifikánsan jó válaszok esetében automatikus átsorolhatja a munkatársat egy másik félkészültségi szintre.
Minden esemény pontosan dokumentálva van így bármikor, bármilyen mesterséges intelligencián alapuló elemző eljárás meghívható (akár az SSAS vagy Excel vagy bármilyen más gyűjtemény) és tetszőlegesen mély elemzés végezhető.

Miután kifejezetten a „B” oldalra készülünk számolni kell azzal, hogy meglehetősen összetett és a hagyományos oktatásban ismeretlen képzési feladatok is lesznek.
A rendszer alkalmas arra, hogy a hatékonyság érdekében megsértsük mások emberi méltóságát ezért gondosan meg kell válogatni a módszereket.

A jól összeállított tudásbázis segítségével fejleszteni lehet a viselkedési kultúrát, az emberi kapcsolatokat, a közösségi szellemet, de akár a műveltséget is.
Azt azonban hangoztatni kell, hogy a stratégiai cél a nyereség növelése.

Erre amire négy standard utasítás áll rendelkezésre.

Minden dokumentum megjelenítési esemény egy mappára hivatkozik betöltve az összes benne található anyagot. Az üzenet betölthető úgy is rögtön megjelenjen a képernyőn és úgy is, hogy a felhasználónak kelljen megjeleníteni.Az is megadható, hogy csak véletlenszerűen jelenjen meg, szabályozva a megjelenés gyakoriságát és időtartalmát.

A rendszerszintű kultúraépítő szolgáltatás magyarázata

Az ERP 4.0 nevű, szerzői joggal védett új rendszerem beépítve tartalmaz egy cég- és iparkultúrát építő szolgáltatást, ami annyira egyedi és szokatlan, hogy magyarázatra szorulhat. Magyarországon – minden híreszteléssel ellenkezően – a cégkultúra és az iparkultúra (valamint a szakmai ismeretek) színvonala kifejezetten alacsony, ami azért probléma, mert ez közvetlen kapcsolatban van a hatékonysággal.  Megítélésem szerint ennek emelése alapvető érdeke minden cégnek és intézménynek.
Miután az ipari kultúra (és ennek építése) meglehetősen ismeretlen terület, kezdjük egy könnyebben érthető mindenki által jól ismert problémakörrel, pl. a közlekedéskultúrával.

Londonban a csúcsidőn kívül az emberek a mozgólépcső jobb oldalán állnak. Hatékony módszer, mert ha sietsz egyszerűen felfutsz a lépcső bal oldalán. Ha valaki elfeledkezik erről akkor kellő udvariassággal azonnal figyelmeztetik rá. Csúcsidőben amikor már sokan haladnak felfelé akkor bal oldali sáv is megáll, de ekkor már a lépcső kapacitása a duplájára nőtt.
Ezt a magasszintű közlekedési kultúrát úgy érték el, hogy 3 méterenként ki van írva, hogy állj a jobb oldalra, köztudatban van figyelmeztetés joga és már kiépült az is, hogy senki sem érzi zaklatásnak a figyelmeztetést.
Ilyen egyszerű.
Ez azért működik, mert ezzel az egyszerű megoldással magába az eszközbe építették be a közlekedési kultúra kialakításának és fenntartásának a módszerét, ugyanakkor benne van az önszerveződés képessége is.

Nézzük meg nálunk hogyan van az úgy van.
Az emberek amikor fellépnek a buszra azon nyomban meg is állnak nehogy más is felszállhasson. Ilyenkor a busz kapacitása lecsökken, cserébe viszont bazi kényelmetlen utazni a busz elejének a túlterhelése miatt.
Az egyik járaton perceken át szólt a hangszóró, hogy haladjanak a busz hátsó ajtaja felé. Senki sem mozdult meg. Tehát a szervező felismerte a folyamatos ismétlés fontosságát, azt nem érti még, hogy a renitensek nem veszik magukra a feladatot, a többiek meg zaklatásnak érzik az elbámészkodók figyelmeztetését. Ezért a busz egyenletes feltöltésére irányuló felszólítást, ki kellene egészíteni azzal a biztatással, hogy nyugodtan szóljanak a többieknek, a buszvezetőnek meg nem kéne elindulnia. Ehhez azt kell az utazóközönségben rögzíteni, hogy ehhez joga van mindenkinek, de egyúttal meg kell mondani azt is, hogyan kell az embereket megszólítani (hogy ezt biztatást és biztosítást mikor lehet abbahagyni az már a játékelmélethez tartozik).
A bevezetést pontosabban a kísérleti üzemet követően az eljárást validálni kell, azaz meg kell győződni arról, hogy tényleg az elvárás szerinti az eredmény. (Az lenne.) Ezt követően azt kell megnézni, mi okozza a folyamat zavarait. Azt fogjuk tapasztalni, hogy az idősek a renitensek. Hatékonyabbak leszünk, ha nem a szenilitásban keressük az okot, hanem a bizonytalanságban. Egy idős ember, ha éppen mozog a busz indulásakor, akkorát tud esni, mint az ólajtó. Tehát a busznak vagy állnia kell, míg az emberek mozognak vagy nagyon finoman kell indulnia. Ehhez viszont erre alkalmas busz és buszvezető is kell. A másik renitens az erőember lesz, akit nem lehet csak úgy megkérni. Ezt erővel kell megoldani mert ez a személy nem tartja be az utazás szabályait, ezért rendőrt kell hívni, le kell szállítani és garázdaságért meg kell büntetni. Ehhez meg apparátus és jogszabály kell.
Ez annyit jelent, hogy csak részlegesen lehetett bevezetni és maradnak még kihívások.

Most azt nézzük meg, hogy a korszerű eszközök hogyan alkalmazhatók a közlekedéskultúra emelésénél.
Ha az autópályán be szeretném vezetni a jobbra tarts elvet, akkor csak annyit tennék, hogy nem 150, hanem 5 kilométerenként tenném ki a „Jobbra tarts!” táblát (van ilyen). Első lépésben naponta kétszer végig kergetnék 140-el egy rendőrautót, akik levillogná a belső sávban cammogókat. Ez egy szoktatási fázis lenne, amit kiegészítene egy rendszeres TV reklám. Ezt követően a kamerarendszert kiegészíteném egy olyan modullal, amely, ha belső sávban haladó autó előtt 40 másodpercnyi forgalommentes időszak volt, mögötte meg 20 másodpercen belül van autó a belső sávban, akkor annak automatikusan kiszámlázok egy csekély összegű büntetést. A megjegyzésbe beírnám, hogy legközelebb a duplája lesz. És lenne is. Az időtartamokat statisztikus eljárással határoznám meg, akár RealTime-ban is.
A rendszerből hiányzik még a visszacsatolás. Ezért mikor a páciens egy táblához ér kiírom rá, hogy „GYZ 004 – 10 000 Ft büntetés a belső sáv indokolatlan használata miatt!”.
A módszer biztosítja az önszerveződést is. Ha ugyanis a járművek folyamatosan a 20 másodperces követési időn belül vannak akkor nincs bünti. Azaz, a kocsioszlopok számára engedélyezném a párhuzamos közlekedést. A kocsioszlop eleje csak akkor nem lesz megbüntetve, ha mérés pillanatában a belső sáv telített.
Az értékelésnél és elemzésnél az eredmény mértékéül a büntetések számának alakulását venném, meghatározva, hogy mikor veszem a célt teljesültnek.

A kulcs tehát a rendszeresség, a kérés nélküli információ szórás, a minták biztosítása, az ellenőrzés beépítése és az önszerveződés lehetősége volt. Vegyük észre, hogy a validáláshoz létezni kell egy mértéknek, egy mérési módszernek és egy célkitűzésnek is.
Úgy vélem könnyedén találnék 2002 olyan fejlesztőt, aki ezt a bővítést kirázná a kisújából.

Pontosan ugyanígy kell eljárni a cég- és iparkultúra esetében is.
Kiindulva abból, hogy az általam közvetlenül tapasztalt (általában pályázati alapon történő oktatások) hatékonyága mindenhol ~nulla volt, elhatárolódnék az oktatás kifejezéstől és a trenírozás szó jelentésében gondolkozom.
Ki kell emelni, hogy egy cégnek nem lehet feladata az oktatás hiányosságainak pótlása és nem terjedhet ki olyan területekre, amely nem kapcsolódik közvetlenül a gyártáshoz.
Módszerében nem alapulhat a jutalmazás-büntetés rendszerre. A jutalmazás egyetlen elfogadható formája az, hogy elsajátítva a termelés rendjét, a munkatárs magasabb teljesítményre lesz képes, ami magasabb jövedelmet eredményez. A büntetés formája pedig a megválás a nem teljesítő munkatárstól.

A cél elérése érdekében a képzést önálló részekre bontom, amelyek elvesztik a tantárgy és tananyag jellegüket is.

Ezek a következők:

A cég bemutatása. Minden cégnek van egy olyan informáltsági minimuma, amivel minden munkatársnak rendelkezni kell, aminek persze igazodni kell a munkatárs pillanatnyi felkészültségéhez, amennyiben időt is kap az elsajátításra. Ezeket a dokumentumokat el kell készíteni, el kell helyezni az előírt mappába, ahonnan a rendszer a belépéskor megjeleníti, vagy csak betölti a terminálba, ahol bármikor megnézhető. Az információáramlás egyik akadálya, hogy a szokványos információtárolásban a munkatársnak keresnie kell az információt, amit sohasem tesz meg.
Rendkívül fontosnak érzem, hogy az emberek tudják hol dolgoznak, ismerjék múltját, jelenét és jövőjét. Enélkül nem építhető ki a kötődés. Ebben a körben a cég történetén kívül helyet kap a szervezeti felépítés, a telephely térképe, a legfontosabb telefonszámok, a cégstratégia, a küldetés és az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex. Rendkívül fontos, hogy az anyagok olvasmányosak, nyelvezetükben egyszerűek és hitelesek legyenek.
Ez is csak akkor működik, ha ellenőrzöm az előrehaladást. Lennie kell egy olyan – a művelet lezárása után véletlenszerűen megjelenő – ellenőrzésre szolgáló weblapnak, amelyen a munkatárs beszámolhat a felkészültségéről. Ez biztosítja az ellenőrzést. A lap megjelenésének és kiértékelésének is automatikusnak kell lenni, amely döntési javaslatot is adhat. Aki nem képes a pillanatnyi felkészültségének megfelelő tudás megszerzésére arra nincs szüksége a cégnek. Az értékelés során nincs helye a szépítésnek, a munkatársnak – ha az eredmény olyan – meg kell értenie, hogy nem alkalmas a munkakörre.

Ez a csomag célszerűen a belépést követően az alacsonyabb felkészültségnél a képernyőn megjelenik, a magasabb felkészültségnél betöltve marad és szükség esetén megnyitható, de természetesen ez bárhogy beállítható.
Ha az anyagok száma nagy, akkor a véletlenszerű megjelenésre érdemes áttérni, ill. almappák bevezetésével tetszőlegesen szabályozhatjuk a megjelenéseket.

 

Gyártási információk. Össze kell gyűjteni a gyártási lépéshez tartozó információkat, amit a rendszer a művelet kérésekor jeleníthet meg. Ide tartozik a munkaköri leírás, a balesetvédelmi utasítás és a művelet leírása. Itt is lennie kell az ellenőrző lapnak.
Tapasztalatom szerint elképesztő a munkatársak tájékozatlansága. Ennek okai között van az is, hogy a meglévő munkaköri leírások rosszak, életszerűtlenek és cég szinten tömbösítettek. A balesetvédelmi előírások nem tisztázzák, hogy az előírás egyáltalán betartható-e, komolytalanok, az egyetlen céljuk a felelősség áthárítása, ezért az ebet sem érdekli. A műveletek leírása a legtöbb esetben nem is létezik, hanem szájhagyomány útján terjed.
Megfontolandó, hogy ezek ne is írott szövegek legyenek, hanem hanganyagok. Megjegyzem egy közepesen ostobácska telefon is alkalmas a hangrögzítésre. A hanganyagot csak be kell tenni a mappába a rendszer meg majd lejátssza, ha kedve van hozzá.

 

Gyártási fogások bemutatása. Szükség van rövid (1-2 perces) videókra, amely a gyártási lépés műveletéhez tartozó szakmai fogásokat mutatja be. A videó használata nagyon fontos, mert a munkatársak jelentős része, már nem is érti az írott szöveget. A fogások bemutatására egy okostelefon is bőségesen elegendő. Nem is itt van a kihívás. A gyakorlott munkatársak sokszor féltve őrizik a tudásukat úgy vélve ez biztosítja helyüket. Ezért a szaktudás közkinccsé tevéséért biztosítékokat kell adni.
A gyártási fogások ismertetését a gyártási lépés almappájába kell elhelyezni.
A gyártási lépések közös mappájában kell elhelyezni azokat a rajzokat is, amelyek a felhasználandó anyagokat mutatja be, megkönnyítve a betanulást és itt a helye a termékek szerelési rajzainak is.

 

Közvetlen kultúranövelő eszközök. Végezetül szükség van olyan véletlenszerűen megjelenő rövid üzenetekre, amelyek a vállalkozásnál elvárt cég- és iparkultúrát ismerteti. Ebben szerepeli kell a cégstratégia és a küldetés fontos mondatainak, tartalmaznia kell a meghatalmazást, amely feljogosítja a munkatársakat a többiek figyelmeztetésére és a hiányosságok számonkérésére. Egyúttal ennek a módjára is ki kell térni, bemutatva a helyes eljárást. Ezeknél is a hangüzenet és a klip lehet a jó megoldás, amelyben egy hiteles ember hangján szólalnak meg a tanácsok és elvárások.
Ennek is a gyártási lépések közös mappájában van a helye.
Ezek célszerűen véletlenszerűen jelennek meg és ehhez is tartozik ellenőrző kérdés.
A rövid szoktató-oktató üzenetek megjelenése:

Az üzenet szövege a cégstratégiából és a hitvallásból származnak, de megjeleníthető általános elvárások, udvariassági formulák stb.

 

Mérés és visszajelzés. 

Az egyik mérést maga az ellenőrző funkciók biztosítják. A kérdésekre adott válasz automatikusan kiértékelésre kerül és akár felkészültségi átsorolási döntéseket is hozhat. A munkatárs a kitöltést követően rögtön látja az eredményt és a minősítést.</span
A másik minősítést a műveleti idők mérése adja. Minden művelet esetén a munkatárs azt is megkapja, hogy ennyi idő alatt kell teljesíteni. Ezt az időt módosítja százalékosan a felkészültségi szint, így a munkatársaknak a betanulási szakaszban van idejük a kötelező ismeretek elsajátítására is. A műveletek előtt beállíthatunk egy olyan batch műveletet, amely a művelet előtti ráállási munkákat és a művelet végén a leállási munkákat írja elő, így a tiszta műveleti idő is mérhető. A művelet befejezésekor elindítható egy olyan művelet, amely kiértékeli az utolsó műveletet és a műszakra eső műveleteket. A teljesítményt visszajelzi. Ezt a folyamatot egy esemény indítja el.
A gyártósorok esetén a munkatársak teljesítménye függ egymás teljesítményétől. Ezért joguk van tudni, ki hogyan teljesít. Ha egy munkatárs normaidőn belül teljesített a feladatot, a gép felett egy zöld lámpa fog világítani, ha nem akkor egy piros lámpa, így mindenki tisztába lesz a többiek teljesítményével. A műveletek között azonban holtidő is lehet, de erre a holtidőre is utalványozunk időt. Ha a holtidők mértéke ez előírt tartamon belül van, akkor kigyullad egy zöld lámpa, ha nincs akkor egy piros.
Ezt a feladatot egy esemény-vezérel PDU oldja meg.

A módszernek egy érdekes vetülete is lesz. Mindaddig, amíg nem folyamatosan két zöld lámpa ég, addig a munkatárs hibás az üzleti eredményben és a jövedelmének alakulásában. Amikor stabilan eléri a két zöldet, akkor ő már nem tehet többet. Rá kell hogy döbbenjen, hogy már a cég korszerűtlenségé és/vagy hibás gazdaságpolitikája a korlátozó tényező.

Az hogy mindez hogyan történik egy cégnél, milyen anyagokat készítenek el és azt hogyan használják, az mindig a cégen múlik. A rendszer csak a lehetőséget adja, de nagyon nagy szabadsággal.

 

Végezetül azt kell tisztázni, hogy kell-e / szabd-e pénzt, időt és fáradtságot fordítani ezekre a feleslegesnek látszó dolgokra, ugyanis valóban hasznos anyagok elkészítése tényleg nagy munka (és így komoly költség).
Erre csak annyit mondhatok, hogy a német munkás azért kap négyszerannyit mint mi, mert négyszer nagyobb hatékonysággal dolgozik. Aki nem látott még német ipari kultúrát az el sem tudja képzelni a lemaradásunkat. Amíg elindulni sem tudunk ebbe az irányba, addig pontosan annyit keresünk amennyit érdemlünk. A negyedét.
A hatékonyság egyik komponense pedig szorosan kapcsolódik a cég- és iparkultúrához, valamint szakmai hozzáértésünkhöz.

 

A gyártási osztályok

A hagyományos termékcsoportokat elsősorban kereskedelmi szempontok szerint szokás képezni. Ez egy fontos szempont, de a gyártásnak is szüksége van egy technológia szerint képzett csoportra.
Egy osztályba azok a termékek halmaza tartoznak, amelyeknek a műveleti sorai nagyon hasonlóak, de az egyes műveletek vagy anyagok egy véges készleten belül cserélődnek. Egy gyártási osztályba tartoznak például azok a termékek, amelyeknek egy eleme eltérő színű lehet, de technológia egyébként változatlan. Ez persze nem jelenti azt, hogy a normaidők vagy anyagnormák azonosak. Pl. egy egyszínű, kockás vagy csíkos anyagból készült ing anyagszükséglete lényegesen eltérő a leeső hulladék miatt. A hagyományos termelésirányítás mellett ez annyi terméket és technológiát jelent, ahány fajta anyagot felhasználunk. A színes anyagok normája megegyezik, de mintás anyagoknál, ahol a mintát illeszteni kell, a normák már eltérőek lesznek. Ennek ellenére az új eljárás esetén az összes anyagfajtához egy technológia tartozhat.

A gyártási osztályokat gyártási főosztályokba soroljuk. A gyártási főosztályokat a hasonló gyártási osztályokból képezzük. Szerepe a rövidtávú termelési ütem képzésénél van.

 

Alapszolgáltatások

A rendszernek vannak törzs szolgáltatásai, melyek minden megoldásban megtalálhatók és lehetnek egyedi elemei, amik felhasználói igényeket elégítenek ki.
Ez a termelésirányításban elkerülhetetlen.

Törzs elemek

Műveletek / anyagok, alkatrészek.

A Gyártási lépésben mindig egy művelet kiírása végzi el a gyártási szál feladatát, de az anyagokat és azok felhasználási sorrendjét már részműveletekre bontva lehet megadni.

Ez a technológia nagyon pontos, jól követhető és ellenőrizhető megadását teszi lehetővé. Sőt, lényegesen lerövidíti a betanulási időt, ami a nagy fluktuációk idején kifejezetten előnyös.

Minden gyártási lépéshez kötelezően tartozik egy művelet, amelyet majd egy terminálon el kell számolni. Gyakorlatilag minden művelet elemi mozdulatok sokaságából áll és minden mozdulatnak lehet anyag- és időszükséglete. Nyilván nincs realitása annak, hogy 50-60 elemi mozdulat idejét egyenként mérjük és könyveljük, ezért lenni kell egy elszámolóműveletek, amivel az átfutási időt mérjük és amit tovább bonthatunk nem mért részműveletekre.
Az elszámolási egység általában a művelet, melyhez tartozik leírás és besorolás (batchművelet, arányos művelet, nyílt vagy zárt csomagarányos művelet stb.).Egy termelési lépés egy műveletből áll. A műveletek részműveletekre bonthatók és önálló műveleti idővel és anyagfelhasználással rendelkeznek. A művelethez tartozó anyagoknál a felhasználás sorrendjét is meg kell adni, támogatva ezzel a ritkán gyártott termékek gyártását és elősegítve az új munkatársak betanulását.Ha robotokkal is dolgozunk, akkor azt is nyilván kell tartani, hogy mikor melyik programot kell betölteni, de a robotprogramot már egy esemény tölti be.

A legnagyobb megmunkálási egység a műveletcsoport, ami áll műveletekből, az meg részműveletekből. Műveletcsoportot olyankor célszerű létrehozni, ha egy gyártóponton nagy és bonyolult termék készül és csak ennek a gyártási idejére vagyunk kíváncsiak. Ezek általában a gyártás során egyhelyben álló nagy robusztus termékek. Annyira ritkán van ilyen igény ezért az alapmegoldás nem tartalmazza.

Lehetnek olyan gyártási lépések, ahol külső munkaerőt bérmunkában kell igénybe venni. Természetesen ezeknek is szerepelni kell a technológiai leírásban, de ezek már nem műveletek.

Az elemi lépésben készülhet késztermék és fázistermék. A fázistermék kerülhet egy másik elemi művelet gyártási sorába vagy egy L3-as területre. A késztermékek csomagolás és raktározás céljára átkerülnek átvételi pontra. Előfordulhat az is, hogy egy késztermék mellett fázistermék is keletkezik. A fázistermék folytatja a megmunkálási útját a késztermék az átvételi pontra kerül. Ez általában a bomló gyártásoknál fordul elő. Ilyen pl. amikor egy vágógép kivágja a programhoz szükséges alkatrészeket, de a maradék területek értékesíthető elemmel töltjük fel. Ilyenkor a gyártási szál elágazik.
Megoldható az is, hogy a hulladék sorsát is szabályozzuk, előírva a hulladék tároló területet.
Ilyenkor a műveletzárás után több tárterület van megadva.

 

Gyártóhely

A gyártási lépéshez mindig tartozik egy gyártó/megmunkáló hely, amely lehet munkahely vagy munkahelycsoport. Munkahelycsoportról akkor beszélünk, ha több azonos munkahely van a gyártócsarnokban. Erre azért lehet szükség, hogy kiegyenlítsük a műveletek eltérő kapacitásigényét. A technológiában a munkahelycsoport egy példánnyal szerepel, ami értékeléskor már felveszi a konkrét munkahely nevét, így a csoportokban is lehet egyedi tulajdonság.

Megjelenés a technológiában:

Megjelenés az elszámolómonitoron:

A Kárpitozások csoport felvette a K3-Kárpitozó konkrét munkahelynevet

A munkahely bejegyzés egy azonosító tétel. Azok a tételek. amelyek munkahely adatokkal vagy eseményekkel dolgoznak innen tudják, hogy melyik munkahely az aktuális.

 

Gépek és gépcsoportok

A megmunkáló helyhez tartozhat gép vagy gépcsoport. Gépcsoportról akkor beszélünk, amikor egy munkahelyhez több gép tartozik. A gépcsoport lehet homogén és inhomogén. A gépcsoportokat programozhatjuk direkt módon, amikor egy feladatot egy megadott gépre diszponálunk és programozhatjuk dinamikusan, amikor a munkahelyen dolgozó választja ki a munkadarabot a gépek közös gyártási sorából. A KKV körben az utóbbit szokás használni. A nagy-értékű berendezéseknél a munkarend tartozhat közvetlenül a gyártási lépéshez is. Pl. előírható, hogy egy gép csak éjszaka dolgozhat vagy mindig két-műszakosnak kell lennie.
Ez is egy azonosító bejegyzés, a gépfüggő tájékoztatások és események esetén a rendszer innen tudja, hogy melyik gép a kiválasztott.

 

Munkakör

A gyártóhelyhez tartozik egy munkakör. A munkakörhöz munkaköri leírás tartozik. Az alacsony hatékonyságunk egyik oka, hogy a KKV körben a munkatársak nem ismerik vagy nincs is munkaköri leírásuk. Sajnos a cégeknél nem mindig van olyan ember, aki képes egy munkaköri leírást elkészíteni. Ez nem mindig egyszerű, mert a munkatársak is ellenérdekeltek a jó munkakör leírás létezésében. Nagy hagyomány az, hogy a munkakör tényleges tartalma a munkatárs fejében van és gondosan vigyáz arra, hogy a tudása ne is legyen cégtulajdon.
A munkaköri leírást a betanulási szakaszban automatikusan meg kell jeleníteni. A munkaköri leírás „Gyártási lépéshez” van rendelve és a lépéshez tartozó adatterületen található pdf formában.  A megjelenítést egy betöltési esemény végzi. A kiválasztást a „Munkahely” bejegyzés segíti.

 

Munkatársak munkatárs csoportok

A munkakörhöz tartozhat munkatárs vagy munkatárs csoport, amely lehet dinamikus és statikus. A csoportnak mindig van vezetője. A munkatársakat azonban vezényeljük és nem a lépés alaptulajdonsága.

 

Munka és védőeszközök

A munkakörhöz tartozhat személyi munka- és védőeszköz. Ez lehet nyilvántartott vagy nyilvántartás nélküli, ahol csak a kiadás tényét rögzítjük. Az ajánlott munka és védőeszközök jegyzékét a betanulási fázisban automatikusan megjelenítjük.

 

Munkarend, munkaidő

A munkakörhöz tartozik ajánlott munkarend és munkaidő. Ami szintén mindig megjelenik a betanulási szakaszban. A munkatárshoz tartozik a tényleges munkarend és munkaidő. Ami szintén mindig megjelenik a betanulási fázisban.

Kompetencia

A munkatárshoz tartozik egy kompetenciajegyzék, amely megmutatja, hogy a munkatárs mely műveletekre vezényelhető. A kompetencia azt is tartalmazza, hogy az adott műveletet milyen szinten képes elvégezni. A besorolás 1-5 tartományban célszerű (de bármilyen más tartomány is használható), ahol az 1. szint a legmagasabb felkészültséget jelenti.

Ha több műveletet is professzionális szinten végez a munkatárs, akkor a választás ezek között véletlenszerű. Ugyanaz a művelet történhet több gyártási lépésben és több munkahelyen is, az pedig, hogy egy munkahely, egy ütemezésben milyen gyártási lépésben milyen műveletet végez az rövidtávú ütemezéstől függ. Ez kulcsfontosságú a kézművesgyártások esetében, ahol a munkatársak átvezénylése teljesen mindennapos megoldás.

 

Vezénylés

A PULL rendszerű (pl. vevőmegrendelésre történő kézműipari gyártásnál) – ahol sok kézzel végzett művelet van még, az operatív program csak a gyártási lépések sorrendjét írja elő. Az operatív program határozza meg azt is, hogy egy gyártási lépésben a munkahelyen milyen műveletet fognak végezni, a kompetencia határozza meg, hogy az adott műveletet ki végezheti el, így a munkatársakat csak munkahelyekre tudjuk vezényelni. Ugyanakkor igyekezni kell, hogy a munkatársaknak legyen alapértelmezett munkahelye.
Ezért a vezénylés meglehetősen bonyolult tud lenni.
A műszak megkezdésekor történik meg a műszak vezénylés, aminek konkrét tartama attól függ, hogy kik állnak rendelkezésre munkakezdéskor. A műszakvezénylést a művezető végzi el.
Számolni kell azzal is, hogy a gyártósor eleje más terméken dolgozik, mint a gyártósor vége. Továbbá rendszeresnek tekinthető, hogy speciális feladatok ellátására időnként meg kell szakítani a folyamatos munkavégzést és munkatársakat időnként át kell vezényelni.

A gazdaságos gyártás kulcsfontosságú eleme a vezénylés és a többszörös kompetencián alapuló ideiglenes átvezénylés lehetősége.
A vezénylés úgy optimalizálható, hogy mindenki lehetőleg olyan műveletet végezzen, ami a legjobban megy neki.
Az átvezénylésekről SMS üzenet megy az érintettnek, ill. többszereplős átvezénylésről minden érintettnek külön-külön.

Természetesen csak olyan munkahelyre vezényelhető egy munkatárs, amit a kompetenciája engedélyez. A vezénylés történhet nem engedélyezett állapotokon keresztül is, ezért a vezényelhetőség ellenőrzése csak a kilépésnél és az optimalizálásnál történik.
Egy jó vezénylés az evolúciós eljárások közé tartozó Random Search optimalizálással is percen belül meghatározható. A célfüggvény a ∑felkészültségi szint. Az eljárást célszerű bővíteni a kötelező elemek kijelölésével, de a peremfeltételek kijelölése csökkenti az optimum megtalálásának az esélyét. Ez a célfüggvény a munka minőségére optimalizál és nem az átfutási időre és nem a költségre. Ha a kompetencia kiosztás hibás vagy hiányos, akkor könnyen előfordulhat gyárthatatlan vagy nagyon gazdaságtalanul gyártható állapot.
Ha lehet olyan műhely kiépítést létrehozni, hogy egy munkahelyen csak egyféle műveletet végeznek, akkor elhagyható a rövidtávú gyártási ütem.
Olyan gyártási környezetben, ahol 20-30 percenként új termékosztály váltás van, gyakorlatilag megoldhatatlan a gazdaságos vezénylés. Ilyenkor olyan gyártási programot kell összeállítani, ahol a termékfőosztályok lefednek egy rövidtávú gyártási ütemet.

 

Védőeszközök

A gyártási lépéshez is tartozhat munka és védőeszköz. Ez lehet nyilvántartott vagy nyilvántartás nélküli, ahol csak a kiadás tényét rögzítjük. A munka és védőeszközök jegyzékét minden fázisban (a normál és professzionális szintű munkatársak esetében is) automatikusan megjelenítjük. (Lehetőség van arra, hogy a védőeszközök esetén figyeljük a használati időt és szükség esetén riasztást adjunk ki.)

 

Közüzemek, bútorzat

A munkahelyhez tartozhat előírt közüzem és bútorzat, amely szerepel a tárgyi-eszköz nyilvántartásban. Tartozhat hozzá informatikai eszközpark és IT hálózati csatlakozás. Tartozhat hozzá munkaállomás, lap- vonalkód- vagy címkenyomtató, elszámolóterminál, vonalkódolvasó, RFID olvasó, RFID kapu stb. melyek szerepelnek az eszköznyilvántartásban. A jegyzék magmunkálóhely alapú és a betöltés teszi ki a képernyőre.

 

Input-output területek

A megmunkálóhelyek egy input területről kapják a munkadarabokat és output területekre helyezik a fázis vagy késztermékeket. A területen gyártási sorokat szokás kialakítani. A hatékonyság szempontjából nagyon fontos, hogy elegendően nagy legyen a terület és rendezett sorokat lehessen kialakítani. A rend kialakításának és fenntartásának alapkövetelménye, hogy a terület körbe legyenek rajzolva. (A rend az ipari kultúra része és egyik mércéje.) A területeknek az egyértelműség érdekében szabványos nevük van.
Ez általánosan is igaz, legfeljebb az input terület pl. egy pontosan megnevezett tartály.

 

Az ábrán az A0 egy input terület, ahonnan az üres műveleti kocsikat (vagy bármilyen más műveleti eszközt) kell behozni. Az A2, A3, A4, A5 egy input / output terület, ahová az egyik munkahely leteszi a fázisterméket a másik felveszi. Az általános műveletközi tárolóterületeken nyilvántartás nincs.
A gyártóhely elszámolóterminálja megjeleníti az input és az output területeket is.

Az input terület megjeleni az elszámolóterminálon.

Az A3 területről egy fődarab csatlakozik a gyártás főszálához, azaz a fő gyártási szálon lévő 2. gyártóhely két területről kapja a felhasználandó elemeket, az egyik területről kapja a munkadarabot és egy másik területről egy részegységet.

Ez sokféleképpen leírható.
Megtehetjük, hogy a művelethez szükséges anyagok, alkatrészeket és részegységeket a gyártáslogisztikus viszi a munkahelyekhez. Ekkor a technológiában nem tüntetjük fel a tárolási területet. Ez a megoldás akkor gyakori ha csarnokban elosztási pont van.

Nincs input terület megjelenítve.

Azt is megtehetjük, hogy a munkatárs a művelet megkezdése előtt hozza el a szükséges cikkeket. Ekkor a tárolóterület a részművelet
(vagy művelet) előtt van megjelenítve. A logisztikához szükséget idő nem része a műveleti időnek.

A részművelet indítása előtt hozzuk el a cikkeket

Megtehetjük azt, hogy a műveleti időbe bele akarjuk számítani a logisztikai időt. Ezt úgy jelöljük, hogy a logisztikai művelet a műveletindítás után van.

A részművelet ideje a logisztikai időt is tartalmazza

A logisztikai művelet rögzíthetjük egy szabályos részműveletként is.

A logisztikai művelethez normaidőt is rendelhetünk

És arra is van lehetőség, hogy a logisztikai feladatokat a műveletet végző lássa el és mérjük a ráfordított időt is. Ez akkor célszerű, ha a raktár egybeépült a csarnokkal és a raktárosok állítják össze az anyagkocsikat és helyezik el egy tarolóterületre.
Ilyenkor a logisztikai művelet önálló Gyártási lépés.

Mind a hat verzióhoz más csarnok berendezés és más gyártási stratégia tartozik.

A 3. gyártóhely három területről kapja az elemek.

A gyártási főszálból az A4-es input/output tárolón keresztül. Ide az 2. gyártóhely helyezi el a fázisterméket tartalmazó műveleti kocsit.

L2 területből. Van számos olyan filléres cikk, amelyet sok terméknél használ a gyártás, ezért ezeket a gépek mellett célszerű tárolni. Ez egy gyártási tárolóterületet, kezeli az anyagraktár, feltöltése feltöltőjárattal történik, de a kivételezést egy esemény segítségével (lásd később) a gyártópont végzi.

Az L2 szintű cikkek kivételezése a művelet indításakor

A kivételezés történhet ugyan a művelet megkezdésekor is, de ekkor a kiírt mennyiséget vételezzük ki. Történhet a művelet lezárásakor is, amikor a ténylegesen legyártott mennyiség igényét vételezzük ki. Az utasítás az összes L2-es cikket kivételezi.
Ezeket a cikkeket a rövid gyártási ciklusban (a finomprogram gyártásba-adásakor) nem kell kivételezni az anyag- vagy alkatrészraktárból.

L3-as tárolóterületből. Itt olyan fázistermékeket tárolunk, amit egy műveletsor létrehoz, majd egy esemény segítségével automatikusan bevételezi a területre, egy másik műveletsor pedig egy esemény segítségével (lásd később) kivételezi.  Ezek tipikusan olyan cikkszámmal NEM rendelkező sajátgyártású alkatrészek fődarabok vagy részegységek, amelyeket valamilyen okból (méret, súly, érzékenység) nem célszerű a csarnokon kívül tárolni és nem akarjuk készletre sem venni.
Ide tartozik az az eset, amikor hulladékból állítunk elő valamilyen alkatrészt (pl. csomagoláshoz) és ezt megakarjuk a technológiában jeleníteni.
Vagy amikor egy részegységet hosszabb ideig kell pihentetni, ami nem történhet az aktív gyártóterületen. Ennek van nyilvántartása, de nem szigorú elszámolású. Feltöltését egy feltöltő gyártási megrendelés végzi. Készletkorrekciója leltározással történik. A raktári mozgásnak saját készletmozgási kódja van.

A 3. gyártóhelyről az A7-os késztermékátadó helyre kerül a késztermék. Itt megtehetjük, hogy beiktatunk egy SMS üzenetküldési eseményt. Ez akkor nagyon hasznos, ha az átadóterület kicsi és szükséges, hogy az átvétel minél hamarabb megtörténjék.

SMS figyelmezteti a készáruraktárat az átvételre

 

A csarnoktérképet a betanulási időszak teljes időtartamában minden induláskor
megjelenítjük. Ezt követően pedig kézzel bármikor kikérhető. Ez cégszintű információ és cégszintű esemény jeleníti meg.
A logisztikai területeket a „Topológia” nevű strukturált adatbázis tartja nyilván, amely költséghely azonosítóval is ellátható.

A csarnokokon belüli káosz mindig annak a következménye, hogy ez a rend nincs kialakítva, nincs dokumentálva, nem jelenik meg minden alkalommal és nincs folyamatosan ellenőrizve a betartása. Ennek következménye, hogy a munkatársaknak keresgélni kell a csarnokon belül (vagy kívül) lappangó műveleti eszközöket.
Sajnos a rend kialakítása nem mindig egyszerű és jelentősebb költséget is igényelhet. Az elvárható hatékonyság érdekében azonban mindenképpen meg kell csinálni.

Az alábbi létező csarnok pl. „zöldmezős” beruházásban épült. Keletkezésének oka az igen alacsony cégkultúra.

Logisztikai útvonalak egy rosszul tervezett csarnokban

Ha valaki megpróbálta volna a területeket berögzíteni a technológiába, igen hamar belátta volna, hogy ez az új csarnok alkalmatlan a hatékony gyártásra.

 

Logisztikai eszközök

A munkadarabokat műveleti eszközök szállítják (pl. kocsik, tálcák, raklapok, rakoncák, krumplis ládák, konténerek stb.) a megmunkáló hely és a tárolóhely között. A gyártópontról esetleg egy másik eszköz viszi tovább a munkadarabot a következő gyártási lépés input területére. A hatékony gyártáshoz elengedhetetlen, hogy mindenhol a termék és a gyártási eljárás tulajdonságaihoz legyen igazítva a művelti és a logisztikai eszköz. Ez azt jelenti, hogy eltérő termékosztályhoz eltérő szállítóeszköz tartozhat. Minden termékosztályhoz rögzíteni kell és minden lépésindításkor meg kell jeleníteni, hogy az adott termék, adott mennyiségéhez milyen logisztikai eszköz szükséges.
Nem az, amit a munkatárs gondol, nem a legközelebb lévő, hanem pontosan az, amely a technológiában szerepel.
A logisztikai eszköz megjelenik az elszámolóterminálon is. Az eszköz pedig az „Eszközök” táblában vannak felsorolva. Ez lehet egyúttal a tárgyieszköz nyilvántartás is.

A „Háromrészes nagy kocsi” logisztikai eszköz megjelenik az elszámolóterminálon

Bizonyos termékeknél a technológia lényegesen eltérő lehet attól függően, hogy milyen logisztikai eszközöket használunk.

 

Események

Hardver vezérlő események.

Relék vezérlése. Az alábbi aktivitástábla részlet egy ragasztó-szóró munkahelyen a művelet indítása előtt bekapcsolja az elszívót és felkapcsolja a munkahely megvilágítását. Ezzel teljesítjük azt a követelményt, hogy amit gép elvégez, azt gép végezze el, továbbá csökkenti az energiafelhasználást és a háttérzajt.
Ez az utasítás a technológiában így jelenik meg:

Hardver vezérlő események.
Relék vezérlése. Az alábbi aktivitástábla részlet egy ragasztó-szóró munkahelyen a művelet indítása előtt bekapcsolja az elszívót és felkapcsolja a munkahely megvilágítását. Ezzel teljesítjük azt a követelményt, hogy amit gép elvégez, azt gép végezze el, továbbá csökkenti az energiafelhasználást és a háttérzajt.

Ez az utasítás a technológiában így jelenik meg:

Az ilyen események közvetlenül vezérlik a hardvereket, ill. le- és felkapcsolnak eszközöket. Az „Esemény” típusú technológiai tételeket az esemény neve azonosítja, mely pontosan megadja az esemény feladatát, valamint azt, hogy melyik eszköz, melyik csatlakozója végzi a kapcsolást. Minden eseményhez tartozik egy adatsor az „Események” nevű táblában, amely az esemény végrehajtásához szükséges adatokat tartalmazza. Egy tételnek a besorolásán kívül vannak globális adatai, melyek minden tételhez tartozhatnak és van paraméterei, melyek a tételspecifikus adatokat tartalmaznak. A paraméterek száma tetszőlegesen sok lehet, alapértelmezésben ez négy. A tétel interpretátora első lépésben beolvassa ezeket az adatok és ez alapján dönti el, hogy mit kell csinálni.
Az esemény akkor fut le, amikor a munkatárs az RFID kártyájával bejelentkezik a munkahelyen és megkapja a feladatot. Ezt követi a munkadarab helyének és a szállítóeszközének a megnevezése. Majd kap egy balesetvédelmi figyelmeztetést.
Eztán elkezdődhet az első részművelet elvégzése és a műveleti idő mérése. Tehát az előkészületek ebben a megoldásban nem számítanak bele a műveleti időbe (mert belépő eseményként van meghatározva).

Az eseménytáblában a művelet definíciója így néz ki:

Az ilyen események közvetlenül vezérlik a hardvereket, ill. le- és felkapcsolnak eszközöket. Az „Esemény” típusú technológiai tételeket az esemény neve azonosítja, mely pontosan megadja az esemény feladatát, valamint azt, hogy melyik eszköz, melyik csatlakozója végzi a kapcsolást. Minden eseményhez tartozik egy adatsor az „Események” nevű táblában, amely az esemény végrehajtásához szükséges adatokat tartalmazza. Egy tételnek a besorolásán kívül vannak globális adatai, melyek minden tételhez tartozhatnak és van paraméterei, melyek a tételspecifikus adatokat tartalmaznak. A paraméterek száma tetszőlegesen sok lehet, alapértelmezésben ez négy. A tétel interpretátora első lépésben beolvassa ezeket az adatok és ez alapján dönti el, hogy mit kell csinálni.
Az esemény akkor fut le, amikor a munkatárs az RFID kártyájával bejelentkezik a munkahelyen és megkapja a feladatot. Ezt követi a munkadarab helyének és a szállítóeszközének a megnevezése. Majd kap egy balesetvédelmi figyelmeztetést.
Ezután elkezdődhet az első részművelet elvégzése és a műveleti idő mérése. Tehát az előkészületek ebben a megoldásban nem számítanak bele a műveleti időbe (mert belépő eseményként van meghatározva).

Az eseménytáblában a művelet definíciója így néz ki.

Ez a kapcsolóeszköz IP címmel rendelkezik, tehát pontos az eszköz megszólítása. Az eszköznek 2 kapcsolója van, a kapcsoló kijelölése történik az OID azonosítóval. Ez az OID az 1. csatlakozóra jelöli ki a bekapcsolási műveletet, Az eszköz SNMP rendszerű, a vezérlés ezen a felületen történik (de van WEB-es felülete is). A SNMP CLI utasítások SSH vagy TELNET protokollon keresztül küldhetők ki. Van azonban egy SNMPSET nevű szabványos program, amely alkalmas előre összeállított utasítások kiküldésére. Ennek a programnak az általános paramétereit is meg kell adni.

Ez egy két csatlakozós, kis-áramú eszköz, tehát relé kell mögé, van azonban olyan PDU eszköz (8, ill. 16 csatlakozóval), amely egységekként 16A-t kapcsolhat.

 Az alábbi példákban be és kikapcsolunk eszközöket.

Parancssori megoldások.

Vannak eszközök, amelyek egy parancssori utasítással bekapcsolhatóak. Ilyenkor a „Parancs” sorban egyszerűen megadjuk az elindítandó utasítást és paramétereit. A végrehajtó – a művelet lezárása után – egyszerűen lefuttatja ezt a batchet.

 

Kötegfájl vezérelt megoldás

Ugyanez a feladat elvégezhető egy kötegfájl segítségével is, ami annyiban jobb, hogy így módunk van ellenőrizni a végrehajthatóságot is. A kötegfájl most a cégadat közös munkahely területén lévő Driver mappában van. De lehet bárhol.

Kötegfájl vezérelt esemény

Ebben a megoldásban külön megadjuk, hogy hol található a kötegfájl és megadjuk a paramétereket. A paramétereket meg is lehet nevezni

 

Vezérlés tárolt eljárással.

Az SQL rendszerek biztosítanak egy olyan programozási módszert, amelyhez nem kell hozzányúlni az ERP rendszerhez. Ez a tárolt eljárás.

A tárolt eljárásnál megadhatunk paramétereket, megadjuk az eljárás nevét és lefuttatjuk a tárolt eljárás. Tárolt eljárásként komoly programok írható.

 

Kézi indítás

Korszerű, de nem elég korszerű robotok esetén a robot-vezérlő programot, a megfelelő paraméterezés mellett kézzel kell elindítani. Ilyenkor annyiban lehet támogatni a folyamatot, hogy a képernyőre kitesszük a robot képernyőjének a másolatát, pontosan megadva, hogy az termék esetében mit és milyen paraméterrel kell a robotprogramot futtatni.
Az esemény létrehozásához tehát egy adatbázistáblát kell kitölteni, a végrehajtáshoz pedig egy ERP független drivert kell megírni.

 

Betöltő események

A cég és iparkultúra emelése céljából biztosítjuk, hogy a legfontosabb információk mindig rendelkezésre álljanak. Ezt úgy érjük el, hogy a munkatárs bejelentkezése automatikusan betölti ezeket a dokumentumokat. Miután ezek cégszintű adatok, ezért az a cégszintű mappában tárolandó. Ide a cég legfontosabb dokumentumai kerülnek (szervezeti felépítés, telefonjegyzék, telephely térkép stb.).
A cégszintű mappán belül újabb mappákat is létrehozhatunk és ezekbe csoportosíthatjuk az információkat. A betöltő utasítás a mappa teljes tartalmát betölti, így egy mozdulattal megnyitható. A tartalmaknak rövidnek kell lenniük. Mód van arra, hogy több betöltő utasítást is megadjunk.

A felhasználó felkészültségétől függően szabályozhatjuk, hogy a tétel megjelenjen-e az elszámolóterminálon és azt is, hogy a betöltés lefusson-e.

 

Munkahelyi dokumentumok megjelenítése. Ugyanúgy működik, mint a cégszintű dokumentumok, csak a forrásmappa a gyártóhely vagy a gyártóhelyek közös mappájára mutat.

Rajzok megjelenítése. Rajzokat tartalmazó PDF típusú nyomtatványok megjelenítése. Ugyanúgy működik, mint az előző, csak más mappára mutat. A rajzok megléte nagyon fontos a hatékonyság szempontjából. A logisztika sokszor nem azonosítja pontosan a cikket, csak annyit mond, hogy ebben a konténerben ezek vannak. Ilyenkor vagy kitalálja a munkatárs, vagy megkérdez valakit, hogy melyik cikket kell beépíteni. Ez könnyíthető meg úgy, hogy megjelenítjük a cikk fényképét vagy rajzát. A cikkek akár egy lapon is szerepelhetnek.

Nagy probléma, hogy néhány ezer termék esetén a rajzokat utólag elkészíteni nagyon nagy munka és hosszú idő ezért a fényképek készítése lényegesen hatékonyabb lehet.
Az esemény a megmunkálás alatti termék adott gyártási lépéséhez tartozó összes rajzot megjeleníti.

Klipek megjelenítése. A technológiai fogások bemutatásánál a két legnagyobb probléma, hogy a munkatársak jó része nem igazán érti meg az írott szöveget, továbbá a művelet fogásait a munkatársak féltékenyen őrizik és így nem partnerek a jól használható filmek készítéséhez. Ugyanakkor ezek rövid 1-2 perces filmek megléte alapjaiban befolyásolják a már kialakult hatékony munkakultúra továbbadását. Az oktató üzemmódban a filmeket minden bejelentkezéskor lejátsszuk, normál módban csak megnyitjuk, professzionális módban be sem töltjük.
A filmek készítése nem igényel komoly apparátust, egy jobb telefonnal is megoldható.

 

Raktári események

L2-es típusú tárolóhely kivételezési eseménye:

A raktárkezelés akár harmadik gyártó termékéhez is kapcsolódhat. Az L2-es cikkeket tárolhatjuk a gép mellett és tárolhatjuk csarnok szinten. A képen a csarnokszintű, egyszerűsített tárolás van. Ilyenkor a cikk adatbázis tartalmazza, hogy mely cikkeket kell a csarnokban is tárolni és ezeket csak onnan lehet kiszolgálni. A csarnokban tárolt cikkek egy szekcióhoz tartoznak, az „Állványzat” nevű tábla pedig tartalmazza a munkahely és a szekció azonosítóját. Tehát a rendszer mindent tud.

Figyelmeztető események.

Képernyőüzenet megjelenítése. Elsősorban a munkavédelmi üzenetek megjelenítésére használható.

 

Nevelő üzenet. Az esemény egy ablakot jelenít meg, amelynek tartalmát az „Üzenetek” tábla tartalmazza. Paraméterként azt kell megadni, hogy statisztikailag hány műveletindításonként jelenjen meg.

 

A húsz pl. azt jelenti, hogy várhatóan 20 nyitásonként egyszer jelenik meg valamelyik. A másik paraméter azt adja meg, hogy hány másodpercig legyen a képernyőn.

 

 

Adattárolás

Ez a módszer sokkal pontosabb és rugalmasabb a hagyományos eljárásoknál. Ehhez az kell, hogy elvessük a hagyományos adattárolást és egy soros adatszerkezetre térjünk át.
Ezzel egy sokkal rugalmasabb rendszerhez jutunk.
Az egyoszlopos tárolás pont olyan, mint a technológiai leírás nyomtatott képe:

Ezt kell kiegészíteni egyéb technológiai adatokkal, ami cikkek esetén pl. a százalékos szóródás, Rátartási darabszám műveletek esetén az indítási mód, a rajzok- és dokumentumok mappája stb.

Az adatokat tárolhatjuk háromoszlopos rendszerben is. Ez alkalmas arra is, hogy meglévő rendszert alakítsunk át.

Van két standard oszlop, a műveletek és a cikkek, amelyek minden hagyományos adatbázisban megtalálható és ez van kiegészítve az egyéb attribútumokat tartalmazó oszloppal. Ez utóbbi a legalkalmasabb az ERP rendszerek utólagos bővítésére.
Mindkét adatszerkezet lehetőséget ad a „konstrukciós” termékek leírására és gyártásvezérlésére is.

A rendszer termékfőosztályokat és termékosztályokat kezel. A hagyományos termékcsoport egy értékesítési csoportosítás, de a gyártáshoz olyan csoportosítás szükséges, amely jól elkülöníti a hasonló vagy az azonos technológiájú termékeket. Ez automatikusan keletkezik a konstrukciós gyártásnál, ahol egy vezértermék által generált eseti termékek tartoznak egy termékosztályba. A termékfőosztály a gyártási programozásnál (a finomprogramnál) használható, biztosítva a kis átállási időket. A termékfőcsoport önálló nyilvántartás, egy főosztály egymáshoz közelálló osztályok halmaza. Egy főosztályba tartoznak azok a termékosztályok, ahol pl. egy vagy néhány főalkatrész eltérő.
A konstrukciós termékek esetén a termékosztályon belüli egyedi termékkódot maga a rendszer adja.

A technológia azonosítása a főosztállyal, osztállyal és a termékkóddal történik

A technológiai leírás fejadata tartalmazza a termékfőosztályt, az osztályt, a technológia nevét és főbb adatait. Minden tétele tartalmazza a termékkódot és a cikkszámot, amely a cikktörzzsel való kapcsolatot biztosítja.
A tételek következő adata a lépés Azonosítója, majd a gyártási szál jön, amely azt mutatja meg, hogy a tétel melyik párhuzamos gyártási szálhoz tartozik.

A Sorszám a gyártási lépésen belüli sorrendet adja. Ez rögzíti az anyagok esetében a felhasználási sorrendet. A lépés azonosítója „Lépés.Elemi Gyártási Lépes” alakú.

Ezt követi a tétel leírása

Az egyoszlopos technológia

A tétel „Típus” határozza meg, hogy a következő négy mezőt hogyan kell értelmezni.

A típus sokféle lehet melyet egy adatbázisban meghatározott készletből lehet választani.A készlet tetszőlegesen bővíthető, de a feldolgozáshoz tartozó eljárásokat a fejlesztőnek kell megírnia.
Pontosítani lehet a beépülő elemeket anyag, alapanyag, alkatrész, főalkatrész, részegység, félkésztermék bontásban.
Bontani lehet a műveleteket műveletcsoport, művelet és részműveletre, Meg lehet adni a területeket, az eszközöket, az eseményeket stb. Minden típusnak saját feldolgozó rutinja van.

 

 

 

Összefoglalás

Az újdonságot tartalmazó rendszer egy része a vállalatirányítási modell pontosságát növeli, másik része a környezettel való kapcsolatot alakítja ki és harmadik része a cég- és iparkultúra növelését tűzi ki célnak.
Feladata a KKV szektorban olyan ERP rendszer fejlesztését ösztönözze, amely szemléletébe az IPAR 4.0 elveket hordozza.

 

Kupán Károly
Számítógépes tervezési, szervezési és gyártási mérnök (BME)
Kupan.Karoly@kupan.hu
+36-20 264-75-14