A „járványgazdaság” egyik hatásaként a kisebb cégek is elkezdték digitalizálni termelési és raktározási folyamataikat. Most már olyan cégeken a sor, akik kissé jobban leszakadtak az átlagtól így számukra nagyobb kihívás a korszerű technikára való átállás. Természetesen mindez anyagi kérdés is, de sokkal nehezebb megküzdeni a szemléletbéli lemaradással, ami ha túl nagy, az ERP rendszer bevezetése már nem tudja áthidalni az ERP rendszer és a jelenlegi működési színvonal közötti különbséget. A felzárkózáshoz általában segítségre van szükség, de a folyamat megkönnyítésére készítettem a témaköréhez olyan 60 oldal terjedelemben két anyagot, melyek igen részletesen tartalmazzák a raktározás kérdésnek részleteit is.

 

Tartalom

Korszerű raktári folyamatok bevezetése. 3

A raktári rend kérdése. 3

Készletnyilvántartás eljárásának elemzése. 5

Cikkszámok. 6

A raktárak szervezése, kialakítása. 6

Raktártípusok. 6

Raktárak felmérése és dokumentálása. 7

Raktári szekciók. 8

Állványzat. 8

Sorok. 10

Szakaszok. 10

Tárhelyek. 10

Fiókok. 10

Tárhelytípusok összefoglalása. 11

Optimális útvonal 12

Nem szabványos állványzat. 13

Címkézés. 14

A standard címke. 14

Kódolási rendszerek. 15

A címke kihelyezése. 15

Gyártási tárolóhelyek. 16

1-szintű tárhely. 16

2-szintű tárhely. 17

3-szintű tárhely. 17

Holderek (műveleti tárlóhelyek). 17

A mértékegységek kezelése. 17

Szervezeti felépítés. 21

Logisztikus. 21

Raktárvezető. 21

Személyi feltételek kialakítása. 21

Munkahelyek speciális területek

Raktári munkahely. 22

Speciális raktári területek. 22

Leszedési terület. 22

Bevételezési terület. 23

Készáru átadási terület. 23

Vevői kiadási terület. 23

Komissiózási pont. 24

Gyűjtési és osztályozási pont. 24

Raktári eszközök. 24

A raktári alapfunkciók. 25

Eljárások. 26

Bevételezés. 27

Egyszerű bevételezés. 27

Vásárolt áru bevételezési folyamata. 28

Speciális tárolóhelyek kezelése. 31

Kivételezés. 33

Egyszerű kivételezés. 33

Anyag, alapanyag és alkatrész kiadás. 33

Kiszedési listák. 34

Speciális műveletek. 35

Feltöltőjáratok. 35

Készáru átadási lista. 36

Leltározás. 36

Kézi leltározás. 36

Gépi leltározás. 36

Folyamatos leltározás. 37

Készletszintek kezelése. 37

Üzemi raktárak készletkezelése. 38

Raktározási alapelvek. 39

FIFO. 39

LIFO. 39

Távolság elv. 40

Tárolási szabályok. 40

Bizonylatkezelés. 41

Komplett raktári technikák. 42
 

A raktári rend kérdése.

Célszerű tényként kezelni, hogy a szervezeti felépítésben lefelé haladva a rend iránti igény fokozatosan csökken. Ez egyben azt is jelenti, hogy a rendet elsősorban a felső vetés rend iránti igénye határozza meg, és ha ez nem elegendően magas, akkor a szervezet alján a rend iránti igény eltűnik.

Az igazgató-művezető-raktáros vonal hatásos igényszintje a raktári rend kidolgozásában és a raktár eszközrendszerében jelenik meg. A raktári technika ma már magas szinten kidolgozott vezetési és szoftvermegoldásokhoz illeszkedik, de figyelembe kell venni, hogy az eszközrendszernek illeszkedni kell a tárolt cikkek mennyiségéhez és a magához a raktárhoz is. Azaz egy jól megtervezett raktár esetében az eszközrendszer minden tagja egy egyenszilárdságú rendszert alkot, amely nem lehet sem jobb, sem rosszabb, mint maga a cég és termékei.

A rend kialakításának van raktártechnikai, szervezési, és szoftver vetülete is.
Tekintsük azt a tipikus problémát, hogy raktárnyilvántartás alapján nem találjuk meg az árut. Ez történhet amiatt, hogy a nyilvántartás nem pontosan határozza meg a cikk helyét és amiatt is, hogy a megadott helyen nincs áru.

Ez utóbbi egy ismert szervezési probléma. A készleteket kezelhetjük vezérléssel vagy szabályozással. Vezérlésről például akkor beszélünk, ha egy betárolási vagy kivételezési igényről kiállítunk egy raktári jegyet, majd a jegyre támaszkodva elvégezzük a fizikai készletmozgást. Ebben az esetben a nyilvántartás vezetése elválik a fizikai készlet változásától, mert nem tudhatjuk, hogy a raktári munkatárs valóban azt a tárhelyet használta-e, valóban azt a terméket mozgatta-e, ill. egyáltalán végrehajtotta-e az utasítást, azaz a nyilvántartás és a tarhely tartalma között nincs rögzített kapcsolat.

A fizikai tárolásról nincs hiteles információ

Ezek a rendszerek azért működnek (és sokszor kifejezetten jól) mert belép a humán tényező és a tényleges rend a raktári munkatársak fejében van. Ez a tudás pótolja a visszacsatolás hiányát, de ez azt is eredményezi, hogy a munkatársak nehezen cserélhetők, hosszú a betanulási folyamat, problémás a hiányzás kezelése és a szabadság megoldása. Ugyanakkor ebben a megoldásban benne van az is, hogy a készletnyilvántartás esetleg használhatatlan. Használhatatlan nyilvántartás egyszerűen jön létre, pl. a munkatárs a targoncával nem tud a kijelölt helyre állni, mert egy ideiglenesen tárolt áru az útját állja. Ilyenkor felteszi a legközelebbi helyre, mondván úgyis Ő fogja levenni.

A szabályzás esetében a cikk és a tárhely tartalma szilárdan össze van rendelve. Ha az áru vagy a csomagolása el van látva vonalkóddal és a tárhelyen is van egy azonosító vonalkód, akkor egy betárolásnál a munkatárs rákattint az áru vonalkódjára, majd a tárhely vonalkódjára és beírja a betárolt mennyiséget.

A fizikai tárolásról hiteles információ van

Ez esetben csökken a tévedésre valószínűsége, mert kiküszöböltük az emberi tényezők egy részét. Ennek ellenére mód van még elszámolásra és szabotázsra is. Ezt a rendszert bárki tudja használni, mert nincs szükség az ad-hoc tárolások ismeretére és áruismeretre. A kézi adatrögzítővel egyidejűleg rögzítjük a cikk cikkszámát és a tárhely azonosítóját is, tehát nem válik el a két művelet. Használatához erre alkalmas raktári rendszer és korszerű kézi adatgyűjtő szükséges, bár meg kell említeni, hogy hagyományos papír alapú raktárjegyekkel is el lehet érni ilyen minőségű működést csak nagyobb ráfordítással.

Hasonló anyagok:

Kézműves gyártás