Termelésirányítási tanulmányrendszer-I

A termelésirányítás annyira iparágfüggő, hogy még azonos termék portfólióval rendelkező két gyár sem feltétlen tudja ugyanazt a rendszert használni.
Ugyanaz a termék gyártható nagyon eltérő mennyiségben, eltérő technológiával, és nagyon eltérő gépparkkal. A szélsőséges eseteket az ERP rendszerek nem szokták kezelni, mert mindig egy átlagra készülnek.

Sok ERP beszállító rendelkezik abszolút felkészült termelési szakemberrel. Ez a szint valahol ott kezdődik, hogy az illető két-három héten belül át tudná venni a termelésigazgatói feladatkört. Ha csak informatikai szakemberek vannak, akkor már nagyobb a baj. Azt profi módon el fogják mondani, hogy mit tud a termelésirányítási rendszerük és azt is, hogy hová mit kell írni. Ebben biztosak lehetünk. De magához a gyártáshoz nem fognak hozzászólni. Így a gyenge pont az előszervezés lesz, melynek a feladata a cég hozzáillesztése a megvásárolt rendszerhez, a műveletek megfogalmazása, a normák meghatározása és a technológia felépítése lesz. Az előszervezés során pl. meg kell mondani, hogy két munkahely azonos-e, alakítanak-e munkahely-csoportot, egyáltalán kell a munkahely-csoportokkal foglalkozni, mikor azonos két gép, alakítanak-e gépcsoportot és meg kell határozni melyek ezek fontos adatai. A technológia összeállításakor érdekes feladat, annak eldöntése, hogy az elemi műveletek sorából hogyan alakítjuk át a termelésirányítási rendszer által elvárt technológiává.

Ezek megválaszolásához együtt kell élni a céggel, így termelésszervezési és informatikai ismeretek egyaránt szükségesek.

Ha már megvan a termelésirányítási rendszer, akkor azt kell használni és az előszervezési munkákat abban kell követni. Ekkor a rendszer kijelöli, hogy mit lehet tenni és mit nem, azaz meghatározza a modell határait. Innen csak ráfejlesztés kéréssel lehet elmozdulni.

Érdekesebb a helyzet, ha nincs ERP vagy az ERP-nek nincs üzembe-állítva termelésirányítási modulja. Ilyenkor a felmérés terméke általában többszáz oldalas tanulmány, amely ha olvasmányosan van írva, akkor a fejlesztőknek (beszállítóknak) nem nyújt elegendő információt, ezért a fejlesztők a választás után megismétlik a felmérést. Ha szakszerűen van írva, akkor a megbízó nem ért belőle semmit.

Ennek a helyzetnek a megoldására dolgoztam ki a „Tanulmányrendszert”. Ez valójában egy üzemképes termelésirányítás rendszer, amely kifejezetten a digitális termelésirányítás bevezetésére készült, de úgy hogy a stabilitást és az időtállóságot feláldoztuk a flexibilitás és az elemezhetőség oltárán. A rendszer rendkívül könnyen és gyorsan módosítható, ezért lehetőség van különböző megoldások kipróbálására, elemzésére. A rendszer minden fontos funkciót tartalmaz, külön kiemelve a technologizálást, a programozást és a többféle termeléselszámolást.

A megfelelő verzió kialakítása után elindítható a tesztüzem és ennek sikere esetén az éles üzem már addig fentartható, míg meg nem történik a végleges ERP rendszer kiválasztása és üzembeállítása vagy kifejlesztése.

A megoldás másik előnye, hogy lehetőséget teremt a gyártás elemzésére, termelési tervek készítésére, volumenelemzésre vagy „What if” elemzésekre, amelyben különféle események hatása vizsgálható, így a segítségével meg lehet tanulni termelést tervezni is. A végleges rendszer felállása után egyszerűen áttesszük az adatokat az új rendszerbe. Miután a felmérés, modellezés és üzembeállítás is a helyi munkatársak bevonásával folyik, ezért menetközben megtörténik a digitális termelésirányítási szemlélet meghonosítása. A megoldás lehetővé teszi, hogy a megbízónak nem leírásokat kell olvasnia, hanem egyszerűen, saját adataival ki tudja próbálni a különböző megoldás hatásait így lényegesen egyszerűbb az elvárások megfogalmazása is.

A rendszer abban is segít, hogy a felmérések során feltárt adatokat technológiai elemek szintjén le is lehet dokumentálni.

A módszer látszólag drágább, mint egy ERP rendszer egyszerű üzembeállítása. Ez azért nincs így, mert azt a feladatot, amit elvégzünk így is – úgy is el kell végezni, most csak előre hozzuk. Nem beszélve arról, hogy itt felső-vezetői tanácsadás is folyik.
Valójában az egész néhány millióból megoldható.

Érdekes, hogy ezzel a rendszerrel is bele lehet bukni a bevezetésbe. Volt arra példa, hogy az igények megfogalmazása után két olyan szintű változás történt a termelési stratégiába, amely maga után vonta volna két ERP rendszer bukását. Ez elkerülhető volt, mert a tanulmányrendszerrel simán tudtuk követni a termelési stratégia változásait. (Amit egy ERP rendszer nem tud.)

A folyamat ennek ellenére bukással végződött, mert a cég felállása után kiderült, hogy a piaci részesedése – még hosszú ideig – nem fogja elérni azt a szintet, amely megköveteli a digitális termelésirányítást.

Sajnos az is kijelenthető, hogy míg a kézi terelésirányításhoz elegendő egy betanított munkás, addig a digitális termelésirányításhoz már szakirányban képzett munkatárs szükséges.

A rendszernek nincs ára, azaz nem termék. Ennek a feladata kizárólag az én munkám megkönnyítése, használatának költségét tartalmazza a munkadíjam.

A rendszer részletesebb leírása:  https://erpcsere.hu/tanulmanyrendszer-II/

___________________________________________________________________________________________
@Kupán Károly (2020)                                                                        v1.02                                                                  Kupan.Karoly@Kupan.hu