Elszámolóterminál

Az elszámolóterminál feladata, hogy rögzítse az műveletek elvégzésének az adatait, a művelet elindításának és befejezésének az időpontját, a szünetek elejét és végét valamint a részteljesítéséket. Az időadatokon kívül rögzíti a telesített,- és a selejtek mennyiségét is. A terminálba történő bejelentkezéskor megjelenik a munkatárs soron-következő elvégzendő művelete, tehát az elszámolóterminál teljes mértékben helyettesíti a munkalapokat is.

A rendszer több gyártáselszámolási stratégiát is kiszolgál és több eltérő bevezetési megoldást is támogat, kezdve az abszolút kezdő szinttel, ahol még a gyártási és az adminisztrációs fegyelmet is tanulni kell, a haladó, félprofi és a professzionális szintig, ahol a munkatárs már döntési jogot is kap. Ezért az elszámolási modul több arcot is mutathat és más-más bejelentkezési módot is igényelhet a munkatárs fejlődési szintjétől függően.

Az elszámolóterminál hardvere lehet egy közönséges munkaállomás vagy tablet, de célszerűbb egy érintőképernyős (speciális, de költségtakarékos) kompakt eszközt használni, amely beépített Windows operációs-rendszerrel kapható.

A bemutatott, üzemképes tanulmányrendszer ACCESS adatbázis-kezelővel készült, célja a termelési rend kialakítása, műveletek kidolgozása és elemzése, a műveleti adatok dokumentálása, a követelmények megfogalmazása és a kísérleti gyártás menedzselése. Az elszámolómodul a terminál bekapcsolásával automatikusan elindul, az eszköz másra nem használható.

A tanulmányrendszer üzemi képernyőképe:

A rendszerhez nem tartozik hagyományos billentyűzet és egér, a számok bevitele egy képernyő-billentyűzettel történik.
(Az érdekességképen megjegyzem, hogy az amerikai tengerészetnél mindenhol leszerelték az érintő eszközöket és visszatértek a kapcsolókhoz és nyomógombokhoz. Különösen kvarc vagy fémporral telített helyeken érdemes lehet a nyomógombos egység legyártatása. Kétségtelen, hogy kvarc és fémpor esetén élettartami csökken.)

Az elszámolás menete
Az elszámolás feltétele az, hogy a Programozás modullal létrehoztuk az operatív termelési programot.

Belépés a termeléselszámolási rendszerbe

A belépés egy azonosító megadásával történik.

A belépés a munkatárs személyi azonosítójának magadásával vagy a személyes RFID alapú kulcstartó, belépőkártya terminálhoz érintésével történik. A kód magadásakor a képernyő érintő-billentyűzetét kell használni.

Ha termelésvezérlés még papíralapú kísérőlappal vagy kártyával történik, akkor azonosítónként megadható még a munkautasítás száma is. A rendszer felismeri, hogy személyi azonosító vagy munkautasítás azonosító érkezett-e. A belépéshez – ha nem RFID technikával történik meg kell adni jelszót is, de ezt a tanulmányrendszerben nem implementáltam, csak jeleztem fontosságát.

Ezt követően meg kell nyomni a „Belépés” gombot.

Az Azonosító elfogadásának feltétele az, hogy az azonosító által meghatározott munkatárshoz tartozzon végrehajtható digitális munkautasítás. Ha ilyen nincs hibaüzenetet kapunk. Hibás azonosító megadása is üzenetet eredményez.

A belépéshez használható munkautasítás egy papírra nyomtatott anyag, amely a munkatárs nevét és kódját, műveletet, mennyiségeket, időpontokat, stb. tartalmazó „cetli” vagy kártya, de szokásos még az összes műveletet tartalmazó kísérőlap használata is. Ehhez eltérő gyártási és elszámolási mechanizmusok tartoznak, az előzőhöz lényegesen nagyobb művezetői közreműködés tartozik, viszont könnyebb a bevezetés. A papír alapú munkautasításokat a programozás modul állítja elő. Ennek jobb felső sarkában látható a belépéshez használható kód.

A munkautasítás:

A megadható azonosító megkötéseket tartalmaz. Jelenleg a személyi azonosító a 1-300 tartományra terjedhet ki (ami a munkatárs modulban adható meg), a munkautasítás szám 500-5000 lehet (onnan visszalép 500-ra), minden 10 karakteres számot pedig RFID-nek tekint. Ebben a megoldásban az RFID terminál az elszámoló munkahely alatt található.

Kompakt elszámolóterminál RFID olvasóval:

Bár megoldható, hogy egy vagy néhány elszámoló terminált használjunk, de az igazán jó megoldás az, hogy minden munkahelyen van egy terminál. Ez különösen akkor hasznos, ha a képernyőn megjelenítjük a művelethez tartozó rajzokat és leírásokat.
A képen látható eszköz egy olyan célgép, amely beépítve tartalmazza magát a számítógépet, és operációs rendszerrel együtt szállítják.
Bár megoldható, hogy egy vagy néhány elszámoló terminált használjunk, de az igazán jó megoldás az, hogy minden munkahelyen van egy terminál. Ez különösen akkor hasznos, ha a képernyőn megjelenítjük a művelethez tartozó rajzokat és leírásokat.
A képen látható eszköz egy olyan célgép, amely beépítve tartalmazza magát a számítógépet, és operációs rendszerrel együtt szállítják.

Sikeres azonosító megadás után megjelennek az ellenőrzéséhez szükséges adatok:

A „Belépés” gomb megnyomása után pedig megjelennek az elvégzendő művelet adatai:

Az „összesen:” mező a legyártandó termékek számát mutatja, amely a rendelt mennyiségen kívül tartalmazza a megadott rátartást is. A „Még legyártandó:” mező értéke az összes mennyiség és a már legyártott mennyiség különbsége. A legyártott mennyiségben a selejt is benne van (hiszen azt is legyártottuk). A „Műveletek száma:” a bomló műveleteknél fontos, pl. amikor miszlikbe vágunk egy táblát, akkor egy művelettel előállíthatunk akár több száz munkadarabot is, miután egyszerre több táblát vágunk (ez egy speciális műveletfajta: „Szétbomló csoportművelet”).

Funkciók

A termeléselszámolás módját a betanulási szinthez igazítjuk:

• Alapszinten a munkatárs megkapja a papír alapú munkautasítását, ráírja a kezdés dátumát, elvégzi a műveletet, ráírja a mennyiségeket és a befejezés dátumát, aláírja és leadja (vagy továbbadja) a munkautasítást. A munkatárs a gyártási utasítást mindig aláírja. Ez a módszer betanulási fázisban nagyon hasznos. Ilyenkor a munkautasítás rögzítése kézzel történik egy erre a célra fejlesztett kézi elszámolási modulban. A módszer használatának a célja a megfelelő munkafegyelem kialakítása, ennek megkönnyítése érdekében nem használjuk az elszámolóterminált. Akkor nagyon hasznos a módszer, ha még nem beszélhetünk ipari szintű termelésről és a cél az ehhez szükséges munkafegyelem kialakítása. A bevezetés történhet kísérőlappal, amikor a munkautasítás végigkíséri a terméket és kártyával (vagy csíkkal, ami a kísérőlap felszabásával jön létre), amit a művezető egyenként oszt ki. Ez a megoldás kézi gyártásvezérlést jelent, de a bevezető szakaszba jól működtethető. Ezen a szinten nem várjuk el precíz gyártástervezést (még nincs szükség időütemezésre), a munkalap e nélkül is kiállítható.

• A következő szinten a munkatárs megkapja a munkautasítását (ami még mindig papír alapú), odamegy a terminálhoz, bejelentkezik a munkautasítás számával, majd a START megnyomására elkezdődik a műveleti idő mérése, ekkor a rendszer automatikusan kilép a rögzítő módból és várja a következő belépést. Ezen a szinten sem várjuk el precíz gyártástervezést (még nincs szükség időütemezésre), de nem is engedélyezzük, hogy a munkatárs a saját konkrét feladatán kívül betekintsen a gyártás menetbe. A START gomb lenyomása a munkalapot „Elindítva” állapotba helyezi.

• Amikor a normaidő szórás alapján úgy ítéljük meg, hogy a műveletek jól mennek – a munkatárs már személyi kóddal vagy RFID-kártyával lép be, ekkor a belépő számára már előre kiírt munkautasítások között előre és hátra lépegetni. Ezzel áttekintheti a jövőbeni feladatait, de továbbra is csak a kiírt művelet végezhető el, nincs joga a munkavégzési sorrendet megváltoztatni. Ezen és a kilepésen kívül más műveletet nem végezhet. Ezen a szinten a műveletvezetőtől elvárjuk az ütemezett operatív program készítését.
  A művelet elindítását követően a következő művelet elindíthatóvá válik. Ez beállítás kérdése, az is beállítható, hogy csak adott mennyiség legyártása után váljon a következő művelet elindíthatóvá.
  Könnyebb a bevezetés, ha a terminál a munkahely közelében van. A terminál ára lehetővé teszi, hogy minden gép mellé elszámolóterminált lehessen szerelni.

• A Művelet végeztével a munkatárs ismét bejelentkezik az elszámolóterminálon, mire megjelenik az a munkautasítás, amit elindított. Ekkor megadja az előállított munkadarabok számát és azt, hogy EBBŐL mennyi a selejt. A számadatokat az érintőképernyő klaviatúráján kell beütni.

  • Ezt követően megnyomhatja STOP képernyőbillentyűt, ha a művelet befejeződött, azaz elfogytak az input munkadarabok.
    Ekkor:

• • • Ha az elkészült hibátlan munkadarabok száma egyezik (vagy nagyobb, mint) a kiírt munkadarabszám és nincs selejt, akkor a művelet teljesített lesz (Művelet státusz: Teljesített, Indítható: Nem). Azaz, többet nem indítható el. A munkadarabok száma normál esetben mindig egyezik a teljesítés számával, de a teljesítés egy része lehet selejt. A mindennapos működés során azonban óhatatlanul előfordul, hogy nem annyi az input anyag, mint ami a nyilvántartásban szerepel. Ilyenkor mindig a valós teljesítést kell megadni. A befejezés dátumát a rendszer automatikusan naplózza.

• • • Ha az elkészült hibátlan munkadarabok száma kisebb, mint a kiírt munkadarabszám, de nagyobb a megrendelt mennyiségnél, akkor a művelet lezáródik (Művelet státusz: Hiányos, Indítható: Nem). Azaz, nem folytatható a művelet. A befejezés dátumát a rendszer automatikusan naplózza.

• • • Ha az elkészült hibátlan munkadarabok szám kisebb, mint a megrendelt mennyiség, akkor a művelet „Hibás” állapotba kerül (Művelet státusz: „Hibás”, Indítható: Nem). Azaz, többet nem indítható el. Ha a vevő nem fogadja el a helyzetet (valójában hibásan teljesült a megrendelése), akkor pótgyártást kell elindítani, de ez már önálló munkalapon történik. A befejezés dátumát a rendszer automatikusan naplózza.

A STOP gomb lenyomása mindig elindítja a munkalap állapotának meghatározását. Ha van legalább egy elindított művelet, akkor az állapota „Elindítva” marad. Ha minden művelet lezáródott és a selejt nulla, akkor a munkalap állapota „Lezárt”, ha van selejt, de a selejt kevesebb, mint a rátartás, akkor „Hiányos”, ha a selejt nagyobb, mint a rátartás, akkor az állapota „Nem teljesült”.

A műveletvégzési időhöz hozzátartozik egy „Ráállítási” és egy „Leállási idő”, amely arra is alkalmas, hogy az elkészült munkadarabok leszámolására adjuk időt. Ez persze lehet önálló elszámolandó művelet is, de csak akkor van rá szükség, ha ez egy jelentős idő. Ugyanez a helyzet a minőség-ellenőrzéssel. Ha maga a munkatárs végez minőség ellenőrzést (lehetőleg ne), akkor arra is írhatunk ki műveleti időt.

• Részteljesítés. Ha egy művelet úgy lett megszakítva, hogy folytatni fogják akkor a START gomb lenyomását és a teljesítési adatok megadását követően a legközelebbi belépésnél a „Részteljesítést” gombot kell megnyomni. Ezt követően a művelet státusza: Részteljesített, indíthatósága: Indítható. A munkaidő végén, ha nincs kész a művelet, akkor mindig ezzel kell kilépni. Ezzel kell kilépni akkor is, ha a munkatársat ideiglenesen más munkahelyre vagy eseti feladatra vezényli a művezető. Az ilyen időszak nem minősül szünetnek. A gomb megnyomása leállítja a műveleti idő mérését. A részteljesítést követő belépéskor a befejezetlen művelet jeleni meg és a START gombot megnyomva ismét elindul a művelet idejének mérés. A munkavégzést tetszőlegesen sokszor lehet lezárni részteljesítéssel. Ha műveletet részteljesítéssel zártuk le, de a kiírt munkadarab mennyiség elkészült és nem volt selejt, akkor automatikusan „Teljesített” állapotba kerül a művelet és többé nem lehet elindítani.

• A munkavégzés szünettel is megszakítható, ha a már korábban elindított műveletet a belépést követően a „Szünet eleje” gombbal állítjuk meg. Ekkor adható és célszerű is megadni teljesítési adatokat. Szünet alatt a klasszikus munkaszüneteket kell érteni (ebédszünet, cigarettaszünet, stb.). Ha a szünetet a munkatársak nem adminisztráljak, akkor szünet meghamisítja a normát, ami felelősségre vonást vagy teljesítmény vesztést eredményezhet. Szünet indítása után a Művelet státusz: „Szünet”, Indíthatóság: Indítható). Ha a szünet indításánál megadjuk, hogy az összes elemet legyártottuk, akkor sem záródik le a művelet, mert még szükség van a szüntet befejezésének az időpontjára is.

• Ha a munkavégzés megszakítása szünettel történt, akkor a belépést követően megadhatjuk a szünet végét vagy kiléphetünk. Mindkét esethez tartozhat teljesítményadatok megadása. Ha a szünet végét választottuk, akkor automatikusan elindul a műveleti idő mérése. Ha a szünet végét választottuk, de a megadott teljesítményadatok alapján a munkautasítás teljesült, akkor a státusz automatikusan teljesült lesz és lezáródik a művelet. Ha a szünetet művelet vége utasítással (STOP gomb) zárjuk le, akkor a művelet is és a szünet is lezáródik.

Ha művelet indító belépést nem követi a műszak közbeni befejezés vagy műszak végi részteljesítés, akkor másnap a művelet státusza automatikusan ‘Kiléptetett’ állapotba kerül, indíthatósága: „Nem” lesz. Ezt az állapotot a munkatárs nem tudja feloldani, a művezetőhöz kell fordulnia, aki a teljesítés ellenőrzését és a hibás kilépés okának meghatározását követően kézzel beállíthatja a művelet végét, kijavítja az elszámolásnaplót és indítható állapotba teszi a műveletet (pl.: Művelet státusz: „Részteljesített”, Indítható: Indítható). Amíg ez meg nem történik, addig a művelet nem indítható el. A műveletek állapota a Termelés monitoron és a Termeléselemzési modulban is figyelemmel kísérhető.

Eseménykezelés

A műveletek indításához, lezárásához események rendelhetők. Az események feladata a műveletek összekötése és társuló feladatok elvégzése, célja, hogy a gyártás ne csak műveletek egymásutániságából álljon, hanem a műveletek összessége is rendszert alkosson. A műveletindító esemény a művelet elkezdésekor fut le, a művelet záró esemény a STOP és a részteljesítéskor fut le.

Az esemény nem része az elszámolóterminálnak, attól függetlenül fejleszthető és a műveletnél lehet kiválasztási technikával megadni.
Egy esemény több részeseményből is állhat.

Példák eseményekre.

• A demóban a raktári kivétet és a feladásokat végzi esemény. Amikor egy kiadási művelet történik, akkor a raktári kivétek feladását egy esemény végzi. Tehát raktárvezérlési feladatot lát el. Jelen formában Excel munkalapok segítségével, de történhet közvetlen adatcserével (EDI) is. Esemény adja fel a raktárnak az új termékek cikkadatait is.
• Eseménnyel lehet megjeleníteni egy rajzot olyan műveltek indításánál, amelyekhez szükség lehet a rajzokra (pl. vágások).
• Eseménnyel tudjuk megjeleníteni a teljes technológiát vagy az anyagjegyzéket.
• Esemény teheti ki képernyőre a művelet leírást.
• Esemény értesíthet a targoncát, hogy kész egy művelet, el lehet vinni az anyagot.
• Zárási esemény kérhet ímélben minőség ellenőrzést.
• Eseménnyel szabályozhatjuk, hogy egy művelet elindítása, azonnal elindítsa-e a következő műveletet (most ez az alapértelmezés) vagy várjon egy adott szintű teljesítésre (pl. a csomag végére).
• stb.